Mit választanál? Langyos,de biztonságos házasságot vagy ábrándokat kergetnél szerelmet keresve 45+-osként?

Érdekes ez az unalmas házasság...én folyamatosan azt mondom,hogy annyira szeretem az unalmas hétköznapjaimat, és kb azt mondom a házasságra is. Ha langyos, de biztonságos, 45 évesen pont elég. Számomra az lenne a meglepő, és azt hiszem el kétkedve, amikor valaki ennyi idő után rajongásig szerelmes.

Kérdező, gondold át mit teszel, járd végig gondolatban minkét utat. Gondolom most valaki megjelent az életedben azért merült fel Benned ez a gondolat. Ha ez így van egyáltalán nem biztos,hogy abból, ami hirtelen fellángolásként működik tartós kapcsolatként működhetne.

Ha nincs senki, akkor gondolod,hogy ennyi idősen könnyen találnál megfelelő párt?Milyet?Aki elvált, gyerekkel, esetleg szabadulva otthonról, otthagyva az otthonát, vagyonát, gyerekét. Vagy olyat, akinek Te mennél az otthonába kiszolgáltatottként?

Esetleg függetlent, aki sosem volt házas, nincs gyereke, gondolod elfogadja könnyen a Te családod (bár nem tudom van-e gyereketek)?

Én a helyedben nem lépnék. Élvezném a kissé langyos házasságot, örülnék a biztonságnak.Ha élményre vágysz próbáljátok meg kettesben megélni. Vagy esetleg találkozz valakivel titokban (még ha ez nem is etikus), ami után mérlegelni tudod,hogy jó helyen vagy-e abban a kapcsolatban amiben vagy.