Úgy érzem, hogy nem tudnék leélni egy életet a vőlegényemmel, mi a megoldás?

Nem tudsz, érzelmeket logikai úton nem fogsz tudni kicsikarni magadból..

Együtt tudtok új élmények között egymásba szeretni, de ehhez ő is kell!

Ahogy az egyes írta, ellaposodott a francba a kapcsolatotok, egymás mellett éltek.

Ez megmenthető és a legnehezebb lépés az eleje: Le kell ülnöd vele őszintén, harag nélkül beszélni arról, amit ide kiírtál.

Nyilván nem pontosan ezekkel a szavakkal ("a Bélára gerjedek, miközben szúrsz" vagy hasonló) de tudasd vele, hogy gondok vannak a kötődéssel.

Közös programok, bókok, udvarlás és rajongás tudják visszahozni a tüzet.

De ehhez mindketten kelletek.

Együtt laktok? Ha igen, akkor próbálj meg javítani, dolgozni még esetleg ezeken, új élményekkel és őszinte beszélgetésekkel.

Ha külön éltek, akkor azonnal szakíts, mert ennek az égvilágon semmi értelme, mert az együttélés után 10szer rosszabb lesz.

Ne vedd el tőle, hogy szerethessen jobban mást és magadtól sem. Elhiszem, hogy nem így tervezted, de túl kell lépni.

Én a helyedben mindenképpen megpróbálnám először helyrehozni a dolgot. Először gondolkozz el magadban őszintén, hogy mi okozhatja ezt a visszaesést? Miért nem szeretnéd elképzelni magad mellette 10-20 év múlva? Miért nem kívánod már? Csak érzelmi oldala van, vagy fizikai változás is történt, ami miatt kevésbé vonzó számodra? Gondold végig mit érzel iránta valójában, és mit nem? Próbáld meg félrerakni a megszokott válaszokat, és bármit érzel vagy nem érzel, azonosítsd magadban. Gondold végig mikor és miért változott ez, és milyen ez az új érzés, ami a korábbi helyére lépett.

Én például hasonlóan érzek sokszor, mint te. 7 év kapcsolat után nem minden gondolatra repkednek pillangók a gyomromban, ugyanakkor elválaszthatatlan kötődést és szeretetet érzek. Biztonságban érzem magam, és tulajdonképpen arra jöttem rá, hogy számomra ez a fajta szeretet (is) nagyon fontos, és boldog vagyok, amiért ez kialakult. (Amellett, hogy a tüzes szerelmet is vissza szeretném hozni időről időre.) Nem azt mondom, hogy neked is hasonlóan kell gondolkodnod erről, de gondold végig, hogy amellett, hogy mi az ami hiányzik, mi az, ami új és jó.

Ha pedig magadban már rendbe raktad az érzéseidet, beszélgess a vőlegényeddel is. Ne egyben zúdítsd rá ezt az egészet, inkább csak kezdjetek el őszintén beszélgetni az érzéseitekről, esetleges kételyeitekről, vagy épp arról, hogy mi az, amit jónak tartotok a kapcsolatotokban.

A gyakorlatban szerintem is hasonlók segíthetnek, mint, amit eddig ajánlottak. Beszélgessetek sokat, ezekről a dolgokról is, töltsetek együtt minőségi időt, vigyetek egy kis izgalmat a hétköznapokba, randizzatok, bókoljatok, tekintsetek egymásra egy kicsit úgy, mintha most ismernétek meg egymást.