Mennyire normális,ha a barátnőm nem akar megemlékezni a családtagjairól halottak napján?

Miért vagy erőszakos?

Ez olyan dolog amit mindenki máshogy él meg máshogy dolgoz fel. Vannak akik nem a temetőbe járnak emlékezni.

De hogy te ebből ekkora ügyet csinálsz meg kérdést írsz ki róla számomra sokkal kevésbé normális, mint a barátnőd.

A sírokat sem tudja ápolni?

Idősebben majd változik ez.

Mert nem mindenkinek jelent valamit a temető. Nekem pl. semmit. Nincs ott az az ember, akit valaha szerettem, csak egy kőtömb, minek látogassam? Minek vigyek virágot? Keresztény sem vagyok, meg vallásos sem, hogy azt gondoljam, ott van valami kapcsolatom vele. Én nem is akarnám, hogy nekem felállítsanak egy ilyet, ha meghalok. Azok, akiket szerettem, ott vannak a mai napig a szívemben, eszembe jutnak, amikor elmegyek egy olyan helyre, ahova vele jártam, amikor meghallgatom azt a zenét, amit szeretett, amikor meglátok valamit, aminek tudom, hogy örült volna. Ehhez nem kell emléktábla, nem kell temető. Aki meg nem érdekelt életében, az halálában sem fog.

Megkérdezted valaha, hogy miért nem megy ki? Miért nem látogatja a szüleit? Csak mert, ha egy szülő-gyerek kapcsolat odáig fajul, hogy nem beszélnek, annak oka van. Én azért nem álltam szóba apámmal az utolsó éveiben, mert lelkileg terrorizált. Nem azért, mert ne lett volna minden álmom egy normális apa-lánya viszony. Ítélkezés meg erőszakosság helyett beszélgethetnél is vele.