Támogatnátok a párotok pszichológushoz járásban?

Én már gyerekként is a visszahúzódó, csendesek csoportjába tartoztam és mindig is nagyon érzékeny voltam. Az feltűnt, hogy talán többet sírtam/sírok mint az átlag de nem gondoltam hogy ezzel gond lenne. Egészen addig amíg egyre gyakoribbak nem lettek ezek a negativ érzések és eljutottam odáig , hogy bármilyen dolog amivel kicsit is megbántott a párom folyton a fejemben van és rosszul érzem magam miatta , pedig rég történtek.

Minden apró kis dolgot magam ellen fordítok, pl ha hívja egy haverját is valahova velünk rögtön arra gondolok, hogy biztos unatkozik velem és nem vagyok elég. Megemlít egy dolgot amit nő végez pl kamiont vezet és rögtön azt érzem, hogy figyeli a nőket és engem nem tart annyira vagánynak. Szorongó is lettem ezek miatt.

Sokat agyaltam azon, hogy jogosak e ezek az érzéseim vagy bennem nem oké valami amiért ilyesmiket érzek és felkerestem egy pszichológust akivel kognitív viselkedésterápiát fogunk végezni, mert sem önmagam sem a kapcsolatom nem akarom elveszíteni .

Az első alkalmon vagyok túl, még csak magamról meséltem, hogy megismerjen. A végén azt vonta le, hogy teljesen érthetőek a reakcióim , mivel olyan anyával nőttem fel akivel hullámvasút volt a kapcsolatom, hol jót kaptam, 5 perc után meg kiabálást és nem elfogadást (apukám meg korán meghalt) és emiatt ha a páromtól mindig pozitívat kaptam, rettegek hogy úgy fogok járni mint anyámmal és következni fog a rossz.

Egyébként 7 éve vagyunk együtt , meg is kérte a kezem, legjobb ember akit valaha ismertem a felsoroltaknál komolyabban sose bántott meg, nem beszélt, nem találkozott a hátam mögött senkivel. Mégis félek, hogy ezt más is meglàtja benne, vagy ő többet másban és rosszul érzem magam.

Szeretnék ezen változtatni, helyre pofozni magam és várom a terápia folytatását , viszont neki még nem mondtam el. Furán néznétek a párotokra ha pszichológushoz járna ?

25 n