A párom azon problemazik, hogy nem hívom át magamhoz. Hogy értessem meg vele, hogy nem szeretném, hogy idejöjjön, akkor sem, ha szüksége van rá?

2 éve jarunk együtt a barátnőmmel (38 évesek vagyunk) mindig nála találkozunk mert ott sokkal kényelmesebb. Most az a baja, hogy nincs nála egy hete melegviz és panaszkodik folyton hogy hidegben kell fürödni és hajat sem tud mosni, én meg nem mondtam neki hogy jöjjön át hozzám fürdeni. Sőt, azt is felhánytorgatta, hogy én rendszeresen szoktam nála fürdeni meg aludni, de én nem ajánlottam fel, hogy atjöjjön egy hét alatt sem, pedig csak 10 percnyire lakok, meg hogy én vagyok a barátja és ezért is illene. Meg azt is mondta, hogy mikor nálam volt ugyanez a helyzet 2 éve, ő rögtön felajanlotta, pedig alig ismertük egymást.. szerintem udvariatlansag ilyet a másiknak felhánytorgatni. Ráadásul nem tudom miért kéne felajanlanom, hisz a másik városban (30km) laknak a szülei ott tudna fürdeni és már észrevehette hogy 2 év alatt sosem hívtam el a lakásomra, miért tenném most. Nagyon nem szeretem, ha felelősségre vonnak olyanert, ami nem kötelessegem, úgyhogy egyszerűen erre már nem is válaszoltam és napok óta nem is keresem. Ráadasul még ő sértődött meg valószínű, mert ő sem keres azóta.

Hogy lehetne vele megértetni, hogy nem vagyok köteles ilyen szivessegeket felajanlani neki, sem elhivni magamhoz bármilyen okból, ha nem akarom. Egyelőre mondjuk nem is akarok vele szóba állni mert így számonkért, de ha mondjuk jelentkezik, hogy győzzem meg, hogy ne legyenek ilyen elvárásai?