Átestünk a ló túlsó oldalára?

Van 1 srác az egyetemen, akivel kb. 2 hónapja (elsőévesek, évfolyamtársak vagyunk) kicsit ,,kerülgetjük" egymást. :) Értem az alatt azt, hogy külsőre bejövünk a másiknak, és elég sokszor (viszont nem elégszer) beszélgetünk, egymás mellé ülünk. Jegyzeteket cserélünk, ritkán együtt jövünk ki a suliból és megyünk 1 darabig.

Ez idáig nem lenne rossz (bár a fentieket tehetnénk gyakrabban is), de úgy érzem, átestünk a ló túlsó oldalára. Nemrég volt 1 sulis buli, és azon kívül, hogy beszélgettünk, illetve egy kisebb társasággal/-ban táncoltunk (tehát nem egymással), nemigen közeledett hozzám. Persze puszival búcsúztunk el, és tudom, hogy szimpatikusak vagyunk egymásnak, de ez azért kevés. Szerintem az lehet a helyzet, hogy - mivel komolyabb, iskolai dolgokról is sokat beszélünk, meg általában is viszonylag sokat beszélünk - nem mer közeledni hozzám, mert már ,,nem vagyunk elég lazák", ha értitek. Persze sokat röhögünk mindenen, nem stréber dumálást folytatunk, csak ismerjük a másik komolyabb oldalát, tudjuk, hogy a másik nem egy link figura. Egyszóval attól félek, hogy megmaradunk ezen a barátsághoz hasonló szinten. Van ebből kiút? Előfordult már Veletek ilyen? Mit tapasztaltatok? Mit tanácsoltok?