Hogyan kezelnéd azt, ha a lány félne találkozni?

találkozzatok az ő városában egy forgalmasabb helyen, úgy kevésbé fog tartani tőle

de ha még úgyse akarja, hagyd hogy egy kicsit jobban megismerjen

Először is gyorsan tisztáznám magammal, hogy ez nem szerelem. Amíg nem találkoztál valakivel, nem láttad három dimenzióban, nem hallottad a hangját, nem érzékelted a gesztusait, nem voltatok különböző élethelyzetekben, ahol megtapasztalhattad a viselkedését, addig te csak egy illúzióba vagy szerelmes, a betűkbe, amiket leírt és amit mögé látsz. Igen, lehet erős vonzalmat, szimpátiát érezni ennek alapján is, de ha te ezt gondolod szerelemnek, akkor nagyon nagy gond van.

Másodszor azt tisztáznám magammal, hogy ha ilyen félénk, akkor az a kapcsolatra is negatív hatással lehet, nem vállalja fel önmagát... régen rossz, hosszú távon idegőrlő. No és akkor még ráadásképpen távkapcsolat is? Na ne! Ez így kicsit sok lenne. Szóval ha nem akar találkozni, akkor hagynám a fenébe a dolgot, az ő döntése, nem akar esélyt adni magunknak, csak az egója legyezgetésére használ, és magasról tesz arra, hogy én mire vágyom. No ilyen "társ" nekem eleve nem kéne, bármi is az elutasítása oka.

"Majd nyilván a lány fog könyörögni, hogy ugyan, mutass már képet magadról, légyszíves!"

Miért ne? Talán valami szellemi fogyatékos hogy nem tud kérni?