Hogyan vészelhetnénk át ezt, ilyen körülményekkel?

Barátnőm 19 én pedig 23 éves vagyok. Mióta együtt vagyunk, mindig együtt voltunk, amikor csak tudtunk, nagyon jól kijöttünk egymással, szinte élettársak lettünk. Nekem a tanulmányaim miatt 6 honapra elkellett utaznom, péntek szombat vasárnap találkoztunk, de vasárnap délután már mentem a koliba. 1 év 3hónapja vagyunk együtt. Most, hogy már lassan 5 honapja befejeztem a sulit, sokat együtt voltunk, szinte minden percben. Persze, ugye dolgozni jártam,ő tanult, akkor nem voltunk együtt de mindig együtt aludtunk, ha ép bírtunk.

Most ő kiutazott külföldre,már 3 hete, még két hónapot lesz kint. Így, hogy már pénzt keres, meg felnőttesen él, mert magára meg a kint élő testvérére mos főz takarít, picit elszállt magától. Hisztis is, és ha szólok valamiért akkor rögtön megsértődik. Tavaly nyáron is volt kint, akkor 1 hónapot, nyaralni, most dolgozni ment ki.

Én próbálom keresni, meg hívom rengeteget, ő kevésbé tesz ennyit ezért az egészért. Ha szólok neki felhúzza az orrát, hogy jó már megint ő a sz.r... ezen kicsit felidegelem magam, inkább nemis szólok neki, mégse akarok neten vitázni.. majd ha hazajön megbeszéljük. Hogy bírhatnánk így ki 2 hónapot?? Én tudom hogy sokkal többet teszek, de nem akarom hangoztatni.

Pl. Tudom hogy nekem ha van 5 percem felhívom. Ő pedig nem. Hiába kérdezem előtte, hogy beszélünk telón? Ráérsz??. Válasz: Pont takarítok,majd később. Végez a takarítással, és nem hívna fel, pedig neten ingyenes, hanem szól hogy végeztem, most kávézok. Tehát ilyen apróságok.. De engem mégis zavar.. Meg én mindig írok neki hosszú aranyos üzeneteket, ő meg alig, vagy egyáltalán nem. Mikor itthon volt, nagyon aranyos volt, meg mikor velem van is aranyos, tavaly is ez volt.. de azért 1 honapot könnyeb kibirni mint 2,5 et.. Hogy csináljam??