Ti mit tennétek a helyemben?

Néhány napja összejöttünk egy sráccal. Úgy 2 hétig udvarolgatott, sokat járt be hozzám a munkahelyemre (ott ismertük meg egymást), aztán elhívott randizni, megcsókolt. Átmentünk hozzám, elvoltunk (nem történt semmi), majd megkérdezte, hogy megpróbáljuk-e, járunk? Mondtam neki, hogy szerintem ez nagyon korai, mert ugyan nagyon jól érzem magam vele, ez még elég erősen ismerkedős fázis, és nincsenek érzéseink egymás iránt, igy talán nem kéne... Erre azt mondta, bízzak benne, tudja hogy jó lesz. Nagyon zavarban voltam, így ennyiben is maradtunk. Azóta nyilvánosan is együtt vagyunk, mások előtt is barátnőjeként kezel, szóval nincs titkolózás meg semmi.

Viszont kicsit elkezdtem stresszelni, mert félek, hogy beleszeretek, ő viszont nem. Ennek egy részét el is mondtam neki, csak annyit, hogy félek hogy szerelmes leszek... Erre kérdezte, hogy miért, az baj? És mosolyogva megcsókolt.

Attól nem tartok, hogy át akarna verni, vagy ki akar használni, mert egy hihetetlenül jólelkű, udvarias, tiszteletreméltó srác. Pl szexet illetően is mondta, hogy nem szeretné ha elsietnénk, mert ő érzelmek nélkül nem akarja, hiába kíván...

Szóval röviden ez a helyzet. Gondolkodtam rajta, hogy elmondom neki mitől félek, és megkérem, hogy lassítsunk, ne "járjunk" így, hanem csak ha kialakul valami komolyabb is. De tartok tőle, hogy ezzel elrontanám a jelenlegi varázst. A másik felem azt mondja, hogy nem is kéne agyalni ilyeneken, csak sodródni és majd lesz ami lesz...

Ti mit tennétek?