Mit tegyek most?

Van egy lány az osztályomban. Aranyos meg minden és ráadásul teljesen normális. Folyton nevet és néha kicsit szófosása van és majdnem hogy ordibál máskor meg bambul ki a fejéből és meg se szólal. Nekem egy átlagos lánybarátnak tűnt teljesen de kicsit furcsa is volt gyakran elkísért egy vagon helyre és nagyon jól el voltunk. Mielőtt elutaztam volna Ausztriába őszi szünetben puszit is kaptam tőle arcra. 2x is láttam már sírni egyszer csak úgy a semmiből a buszon mellettem máskor meg az anyja miatt. Decemberben teljesen lesokkoltam mikor pont szenteste napján találtam egy papírfecnit amire az volt írva 'Szeretlek és Boldog Karácsonyt' alá a nevével. Én lesokkoltam mert nem is gondoltam volna. Azon nyomban lefotóztam és elküldtem neki hogy ez mégis mi és mióta. Ekkor elmondta hogy szeptember óta. Teljesen össze voltam zavarodva nem is gondoltam volna erre és elutasítottam aztán iskoláig nem is beszéltünk. Próbálunk úgy tenni mintha semmi se történt volna mert nem látom szomorúnak se semmi. Ráadásul jobb a kapcsolatunk mint előtte. Nem tudom mostanában ha meglátom akkor már nem barátként figyelem őt. Valami megváltozott bennem és nem tudom mi. Nem tudom hogy ő hogyan érez de soha nem hallom hogy fiúkról beszélne viszont ha én említettem egy lányt akkor láttam hogy megrendült az arca. Most mit tegyek ez normális? Lehet megbántam hogy elutasítottam? 17/F