Mit tennétek a helyemben?

A volt párommal kb két hónapja szakítottunk, de mindig volt valami kommunikáció közöttünk, hol a még talált dolgok visszajuttatása, hol más apró dolgok, de volt úgy is, hogy csak egész egyszerűen megkerestük egymást. A kapcsolatnak ő mondta ki a végét, azt nem fejtem ki, hogy annak ellenére, hogy milyen embertelen dolgokat követett el ellenem a kapcsolatunk alatt, mégis ő szakított. Szakítás után én beláttam, hogy jobb ez így, talán erre vártam, mivel én szerettem mindent tűrtem, nem tudtam kilépni, így, hogy ő mondta ki a végét, meg megvolt a kellő büszkeségem, hogy oda vissza többet nem. De azért az elengedés nehéz, nehéz megszokni a változást, elég sok időt voltunk együtt, együtt is laktunk. Pár nappal ez előtt nagyon megbántott, megkeresett, hogy szeretne látni, és hogy mi van velem, én meg persze ostoba módon megint elhittem minden szavát, majd a találkozást várva, készülve, a megbeszélt időpont után két órával benyőgte, hogy ő ma már még sem érkezik, nagyon mérges lettem, írtam neki egy lehordó sms, nem hirtelen felindulásból, előte természetesen lehiggadtam, és normális formában, példákkal alá támasztva, megmondtam a véleményem. Van még nála pár dolgom, és elkerülve a személyes találkozást megbeszéltük, hogy ő beviszi a munkahelyére, és majd én kérjem el, és vegyem magamhoz. Ma jelentkeztem nála, hogy akkor ott van-e a munkahelyén mehetek-e érte. Tőlem az 30 km, így gondoltam előtte rákérdezek ne autózzak feleslegesen, arra meg sosincs dolgom, viszont időm van ma. Az üzenetem elolvasta, de reakció nem jött rá, ez volt d.u kettőkor. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek megint fejtsem ki a véleményem a viselkedéséről vagy egész egyszerűen vegyem figyelmenkívül, és egy árva szót se írjak neki? Ezt nem azért kérdezem, mert nekem fontos, hogy ő mit gondol, csupán azt nem akarom, hogy megint ő érezze magát nyeregben, hogy ezzel megint felülkerekedett rajtam, és az van amit ő akar, még két hónappal szakítás után is.