Van értelme így belemenni, voltatok hasonló cipőben?

Egy komoly kapcsolatom volt eddig, ami sok évig tartott. Vele úgy jöttem össze, hogy eléggé odáig voltam még akkor egy olyan emberért, akivel én szerettem volna járni, de ő komolytalan volt és csak kavargattunk.

Mire jött az exem, aki szintén tetszett, meg jól is éreztem magam vele, de azért kellett pár hónap mire megszerettem és teljesen kivertem a fejemből a másikat. Akkor még szinte gyerek voltam, simán összejöttem az exemmel, mondván miért ne, akkor még sosem volt kapcsolatom. Az exemmel egy ideje vége és elég csúnyán ért véget a kapcsolatunk.

100%-ra tudom, hogy semmi esetre sem jönnék már vele össze, viszont sokszor még fáj, ami történt és nincs olyan nap, amikor ne jutna eszembe, pedig hónapok teltek el.

Sokan azt mondják, hogy érdemes ilyenkor ismerkedni, az segít. Hát ismerkedtem is, persze nem azonnal, de senki nem fogott meg igazán, így sorra utasítottam el a randik után a randipartnereket. Így úgy döntöttem, hogy adok még időt magamnak és jegelem még ezt a témát, elvagyok egyedül is végülis. Persze pont akkor, amikor ezt elhatároztam,maradt még 1 valaki, akivel akkor kezdtem el beszélgetni. Nagyon sok közös van bennünk. Szimpatikus nekem, találkoztunk is már és úgy tűnik, lesz folytatás. Ő az első olyan, akivel azt érzem, hogy működhetne a dolog. Végre nem úgy jöttem haza a találkozóról, hogy jaj ne, találkozni kell vele majd még 1x,mert végülis nem volt vele semmi baj, akkor miért ne adnék még neki esélyt. Innen úgy jöttem haza, hogy attól féltem, hogy mi van, ha csak azért mondta, hogy beszélünk még, hogy ne legyen bunkó. :D

De beigazolódott, hogy ő is szeretne még ismerkedni, ennek örülök.

Csak nem tudom, mennyire egészséges ez,hogy én még nem hevertem ki teljesen az előző kapcsolatom negatívumait, sajnos sokat gondolok még rá.

Ez normális? Nem tudom, mi ilyenkor a helyes döntés.

Sosem voltam ilyen villámcsapás szerűen szerelmes, az exemmel is hónapok alatt alakult ki, de ugye abba is úgy mentem bele, hogy az eszemben ott motoszkált az a másik.

De elszalasztani sem szeretném ezt a lehetőséget, nem akarok évekig depizni a múlt miatt.

Most viszont ez azért egy kicsit komolyabb, mint anno gyerekfejjel egy plátói "szerelemből" belemenni mással egy kapcsolatba.

Felnőttként nincs ebben tapasztalatom, nem tudom, helyesen cselekszem-e.

Voltatok már esetleg hasonló cipőben?