Na most mit tegyek?

Ismerem egy ideje, a pontos dátumot nem tudom, már találkoztunk sulin kívül, mert suliba elég szégyellős a srác, és nem mer oda jönni, általában a termében ül, de sulin kívül jobban meg mer nyílni, nem tudom mi a szitu, nem úgy gondolok rá mint új ember, másképpen, csak nem tudom hogy mi ez az érzés, hiányzik ha nincs velem, jobban mint a barátom azt hiszem, nem hinném hogy ez még szerelem, de tudom ez több mint barátság, és ő felőle is ugyan ezt a kisugárzást érzem mikor vele beszélek, tudom hülyeség, de a facebook-on jobban tartom a kapcsolatot vele is és a párommal is, élőbe is megtudok én nyílni meg minden, csak nincs rá lehetőségem, az anyukám eléggé fog engem, azt hiszem jobb is. Nos félek ha ez szerelemmé alakul akkor szép kis bajba leszek, pedig azt hiszem nem sok választ el ettől. Főleg hogy tudom a barátomnak teljes mértékben nem én vagyok az első. Az a fiú viszont mindig rám ír, ha nem beszélem le róla már nem egyszer lejött volna hozzám. Sokkal rendesebb, aranyosabb, és helyesebb is, egyszóval sok mindenben jobb a barátomnál, ráadásul a pasim más 2szer szakított velem, kisebb- nagyobb problémák miatt.Ezt az a másik fiú, nem igazán tenné meg.

Hát értem, igazából még magam sem tudom mert az a nagy helyzet a barátomat szeretem, csak szerintem ez nem kapcsolat, és az a másik fiú is sokat jelent nekem, csak egyiket sem akarom elveszteni, az az érzés van bennem, ha az a másik fiú nem ír nekem hiányzik nagyon, a barátomtól meg már kezdek hozzászokni, hogy nem is olyan mint egy rendes normális kapcsolat hanem csak úgy vagyunk szinte, de mégsem akarom elveszteni, mert kötődöm hozzá valamiért, ezt magam sem tudom, hogy miért...

köszi