Érzi más is, hogy nincs olyan lány/fiú a világon, akibe beletudna szeretni, aki külsőre és belsőre is egyaránt hozzávaló, szerethető? Mert én ezt érzem.

Neked teljesen mindegy, hogy ki mit ír ide. Rajtad nem fog segíteni. Úgyhogy azt mondom, hogy pantoprazol!

csak egy tipp: keress egy idősebb lányt, lehet belsőre is megfog...

Igen én is úgyérzem hogy nincs olyan lány aki belémszeretne és akibe bele tudnák szeretni. Aki külsőre és belsőre is egyaránt hozzám való. Nekem sincsenek nagy igényeim. Az a vicc hogy se ronda se sík hülye nem vagyok. De ez van. Most boldogabb vagy kérdező h nem vagy egyedül?

Én is így érzem. A lányok arrogáns balf.z p.ák a mai világban. Kifejezetten gyűlölöm már őket. És a leges legszomorúbb az hogy nagy részben az idióta férfiak tették őket ilyenné, és emiatt alakult ki minden úgy, ahogy most van :(

Én inkább úgy érzem, hogy belém nem tudd senki szeretni....13/F

En lany vagyok de en is igy vagyok ezzel eddig 2 fiu volt akinek tetszettem. A poen hogy mindketto magasrangu apa gyereke .. :-) en meg mindig az egyszeru emberek kozott keresgeltem de valahogy mindig az van hogy megismerkedem eggyel... Elvagyunk.. Talalkkozgatunk..smsezunk... Aztan osszejonnek massal... En meg kiakadok.. Ez van.. De amikor nem vartam a josracokat, akkor megtalalnak...

Én is hasonlóan érzek. Eddig egy barátom volt, az is már jópár évvel ezelőtt és még csak gyerekszerelem, azóta egyedül vagyok. Nekem az a különbség, hogy a korosztályomban érzem ezt, az idősebbek talán már érettebben tudnak gondolkozni, van céljuk és tisztelik a barátnőjüket. Egyébként az a legrosszabb az egészben, hogy amikor megnéznek az utcán (mostanában szerencsére egyre többen:)), sokszor helyes fiúk, mindig az jut eszembe, hogy lehet, hogy van olyan pasi, akivel tényleg összeillenénk, de mivel nem sok lehetőségem van ismerkedni, az utcán meg nem szokás leszólítani akárkit, így mindig elszomorodok, hogy tényleg soha nem találok rá az igazira... Ráadásul nem vagyok bulizós, és a nyugodt, megbízható, szerethető pasikat kedvelem, akik pedig általában félénkek és ezért kezdeményezni sem mernek. De még reménykedem, hogy ha nem is én, legalább más rám talál.:)

Én sem tudom elképzelni, hogy beletudnék szeretni akárkibe is. Van egy fiú, akinél elszúrtam. Igazából szerintem ő az, és ő is marad örökre életem nagy szerelme. Ő elfogadott külsőre, belsőre, és a lehető legjobban passzolt hozzám. Eldobta magától értem a barátnőjét. Aztán egy apróság miatt mégsem. Mondjuk engem nem érdekel, nem adom fel. De rajta kívül mást nem tudom elképzelni, hogy valakinek a kezét fogom. Nem a fiú miatt, hanem csak úgy alapból.