Szerintetek van esély rá, hogy összejövünk? Azt hiszem menthetetlenül beleszerettem. Elmondjam neki? Bocs, elég hosszú lesz.30/N

Új munkahelyre kerültem, ahol mindenki távmunkában dolgozik.

Egy nagyon érdekes (külföldi) pasival hozott össze a sors, akivel napi kapcsolatban kell lennem. Mivel nemzetközi cég vagyunk, így ráadásul angolul kommunikálunk.

Folyamatosan panaszkodnak rá a kollégák, hogy szerintük antiszociális a srác. Úgy emlegették, hogy a pasi aki soha nem mosolygott.

Nagyjából 2 havonta találkoztunk, nem kedveltem meg különösebben, sőt osztottam a többiek véleményét.

Az év végi hajtásban viszont több éjszakán át kényszerültünk online konzultálni. Kezdtem egész jól kiismerni, már-már elkönyveltem magamban, hogy a kollégák félreismerték.

Január elején volt egy olyan éjszakázásunk, ahol egymás tapasztalatára voltunk utalva, majd másnap személyesen is találkoztunk.

És akkor valami megmozdult bennem, nem tudom, hogy miért. A srácról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy jóképű vagy jó teste van. De én mégis vonzódni kezdtem hozzá. Mind érzelmileg, mind fizikailag.

Pedig nem akartam...

Mivel nem ismert senkit, folyamatosan próbált mellettem lenni, kereste a társaságomat. Bár nem volt zaj körülöttünk mégis mindketten ösztönösen (?) egymáshoz közel hajolva beszélgettünk. Kiderült, hogy tud mosolyogni, nem is akárhogy. :)

Pár nap múlva írtam neki egy üzenetet, hogy van-e kedve eljönni velem a városba kolbászolni.

Másnap azt írta, hogy köszöni a meghívást, de nem lett volna helyénvaló, mert a barátnője nem értékelte volna...

Megbeszéltük, hogy nem említette korábban, hogy van barátnője, azt mondta, hogy nincs harag.

Folyamatosan kapcsolatban maradtunk, viszont ha nem kerestem mondjuk hétvégén, akkor már rögtön írt, hogy minden rendben van-e?

Hajnalig tartó beszélgetéseink vannak, a barátnője azóta sem került szóba.

Februárban ismét a városban volt. Meglepetésemre ő szólt, hogy másnap érkezik.

Úgy volt, hogy munkaügyben találkozunk, de ez elmaradt. Viszont elhívott, hogy találkozzunk az egyik bevásárlóközpontban. Azt mondta, hogy neki most nincs céges telefonja ezért megadta a számát és ezzel ügyes trükkel elkérte a privát telefonszámomat.

Naná, hogy elmentem. Zavarban volt, mint egy kiskamasz. Végig mosolygott, órákon át beszélgettünk. Amikor visszaért a szállására megírta, hogy másnap elutazik. Amikor hazaért, küldött egy sms-t, hogy minden rendben, megérkezett.

Azóta is minden nap beszélünk, de nem tudom, hogy hová tegyem, amiket mond/ír/küld. Lassan jobban ismerem a slangszótárat, mint bármi mást.

Egy közös kollégánk kérdezte, hogy mi történt vele, nem olyan zord mostanában. Mondtam neki, hogy biztos a barátnője miatt, de közben megszakadt a szívem.

Mire a kollégánk felnevetett és küldött egy linket. A linken egy társkereső oldal volt, ahová a srác regisztrált még novemberben.

Aztán elmondta, hogy 3 éve nincs barátnője és kétségbeesve keresi az igazit.

Ő az a tipikus zseni alkat, aki nem szocializálódott rendesen. Rááldozta a 20-as 30-as éveit a karrierjére. Több bejegyzett találmánya is van.

Inkább visszahúzódó, mint nagy vagány.

Hamarosan itt az április és menthetetlenül találkozni fogunk.

Szerintetek elmondjam neki, hogy mit érzek? Vagy megijeszteném?