Tényleg csak, olyan nő kell a pasiknak, akinek saját lakása van vagy az a baj, hogy nem pesti vagyok?

2 hónapja elkezdtem tinderezni. Sok szimpatikus vagy éppen kevésbé szimpatikus férfival beszélgettem, egészen addig a pontig, amíg ki nem derült, hogy a szüleimmel élek, egy Budapest közeli faluban. Ennél a pontnál rendszerint eltűntek. Pedig hozzátettem, hogy hamarosan költözök vissza pestre, ez csak egy ideiglenes állapot. Valójában saját lakásom van pesten, de kiadtam a lakást mikor volt párommal összeköltöztünk és még tart a lakók szerződése, kirúgni nem akartam őket így fél évre hazaköltöztem.

Azt hamar megtanultam az nő ismerősök példájából, hogy ismerkedés elején nem szabad megmondani, hogy saját lakásom van. Egy esetben említettem meg, hogy nem albérletről van szó. Egyszer randiztam egy sráccal, utána 1 hónapig nem keresett, ezután egyértelművé vált, hogy nem akarok tőle semmit (a randi után még nem volt ebben biztos). 1 hónap után rám írt, hogy sikerült-e albérletet találnom. Annyit mondtam erre, hogy meg van már a lakás régóta, mert nem albérlet. Innentől kezdve újra nagyon randizni akart velem, és burkoltan célozgatott, hogy odaköltözne. Természetesen itt véget ért a beszélgetésem vele.

Tudom, hogy nem a legideálisabb ha a szüleimmel élek, de fél évre nem akartam albérletet keresni és az albérlőket sem akartam kirúgni...

Tényleg kizáró ok ez az ismerkedésben?

23/L