Mihez kezdjek nélküle?

Vasárnap lesz egy hónapja, hogy szakított velem a barátom a sok vita miatt, 3 éves kapcsolat volt. Igaza volt, meg is beszéltük végül rá egy hétre, de azóta semmit sem beszéltünk, nem találkoztunk.

Ő elkezdett tinderezni, még egy jóval fiatalabb ismerősömmel is chatelnek (ha csak chatelnek), de közben más lányokkal is ismerkedik én pedig csak szenvedek, de nagyon, eszméletlenül rosszul esik, hogy csajozik.

Nagyon szeretem, csak rá tudok gondolni, akármit csinálok. Mindent együtt csináltunk, együtt laktunk már, ő volt a legjobb barátom. Hiányzik, hogy beszéljek vele, hogy elmeséljük egymásnak a napunkat, hogy megsimogassam az arcát, megöleljen, egyszerűen minden hiányzik vele/belőle.

Tudom, keressek másik hobbit, menjek el a barátaimmal, stb., de közben egyetemre járok, nem mászkálhatok csak úgy, tanulnom kellene, de az sem megy, csak rá gondolok. Szoktam találkozni a barátnőmmel, de mikor vele vagyok, akkor is mindig csak ösztönösen a (volt) barátomnak írnék, mondanám neki, hogy jöjjön el elém, ő várna, stb. Most elköltöztem egy lakásba, de így sem jobb, közel is vagyok hozzá, meg alapból, nem tudok nem rá gondolni. Még a boltba is vele mennék legszívesebben. Terveink voltak, vele képzeltem el mindent a jövőmben is és most egyszerűen nem tudok mit csinálni nélküle. Nehezítés az is, hogy a karantén óta csak együtt voltunk nálunk vidéken, szinte sehova sem mentünk. Nem vagyok társasági ember, nem szeretem a programokat, sosem szerettem, számomra az volt az ideális, hogy tanultam és szabadidőmben vele csináltunk valamit, ha úgy volt, csak egy filmet néztünk, néha mozi, vacsi, stb.

Mégis hogy lesz ez így könnyebb? Könnyű mondani ezt, hogy keressek hobbit, járjak el, de nem megy, nem ilyen ember vagyok és nélküle semmit nem tudok elképzelni/csinálni. Alapból a tanulmányaimmal sem tudok haladni így és még mellé ez a 3-4 hét is úgy elment, hogy nem tudom, hogy mégis mit csináltam ez idő alatt, olyan, mintha pár napja történt volna ez az egész. Olyan, mintha a másik felem eltűnt volna, mintha ő lett volna az életerőm és most nincs.