Elég sok nárcisztikus kérdés van már,de nekem is lenne egy. A narci soha nem jön rá arra, hogy hibázott,mondjuk egy szakitasnal, mi volt a része abban,hogy vége lett a kapcsolatnak?

Nem. Minden a te hibád. Ha rosszat okozott neked, arról is te tehetsz. Megérdemelted.

Ha vissza akar kapni, akkor álszent megbánást tanúsít, de ebből semmi sem igaz. Nem gondolja komolyan.

Elég sok a nárci kérdés = mindenki ezt mondja már a másikra. Azért még nem lesz valaki nárcisztikus, mert egy s.ggfej.

Kérdésedre a válasz: Igen. Az én exem ezzel volt diagnosztizálva. Nem fogta fel, hogy szakítottam vele. Zaklatott. Rááldoztam két órát az életemből ahol elmondtam neki nagyon nem okés a mentális állapota és nem vagyok képes ezzel együtt élni. Másnap visszahallottam, hogy csak féltékeny vagyok rá és, hogy ő dobott ezért XD

#5

Ne haragudj a kérdésért, de az exed hogy került szakember közelébe?

Én pusztán a tapasztalataim és az utólagos tájékozódás alapján merem erősen feltételezni, hogy az exem az volt. (egy másik kérdés alatt egy kommentelővel ezt megvitattuk, egyetértett velem + azzal, hogy pszichopata jegyek is erősen vannak benne..)

De az enyém az istenért sem ment volna szakemberhez. :D a tiéd hogy került oda?

2# vagyok. Pl. Barbara, a nárcisz coach többször is elmondta a videóiban, hogy kezel nárcisztikus embereket, illetve előfordul, hogy ilyen-olyan okokból a nárcisztikusak is eljutnak pszichiáterhez, de nem az általános. De 100-ból 1.

Az sem ritka, hogy csak érdekből mennek el.

Nem jön rá, de taktikai okokból hazudhatja azt, hogy rájött a hibáira, és megváltozik. Valójában sosem fog.

Exem nem biztos, hogy nárcisztikus volt, de alapvető önzőség jellemezte. Az egyik probléma az volt, hogy az ágyban erőszakoskodott, nemleges választ nem fogadott el. Szép lassan már a puszta érintésétől is undorodtam, pont a sorozatos rossz emlékek miatt. A szakítás előtt 2-2,5 hónappal még adtam egy esélyt, hogy megbeszéljük a dolgokat, de hiba volt. Akkor azt mondta, hogy szeret, és bizonyítani akar nekem, elfogadja a gondolataimat, stb. Úgy tűnt, hogy sikerült megbeszélnünk a problémát. Elkezdett simogatni, viszont még nem akartam, hogy a combomhoz, a nemiszervemhez, a fenekemhez és a melleimhez érjen.

Erre a szakítás előtt azt is a fejemhez vágta, hogy "Amikor megbeszéltük, és én simogatni akartalak, akkor is úgy csináltál, mintha megerőszakolnálak!" Persze, mert haragudtam, és nem esett jól a simogatás, főleg úgy, hogy egyből intim helyekre nyúlkált volna. Akkor eljátszotta, hogy tiszteletben tartja, de valójában megsértődött ezen. Több sem kellett, akkor adtam ki az útját.

Az enyém 3asozni akart mégegy pasival, mondván nekem mekkora jó lenne, ha,, 2 f@sz állna rám ".

Bocsánat, idéztem. Mocskos férgek ezek. Mindent úgy csomagolnak, hogy" neked jó legyen", de igazából mindenki csak egy eszköz számukra, aki a saját céljait, örömeit szolgálja.

És nem érdekel engem, hogy gyermekkori traumája van az illetőnek, mert nekem is van, nem is kevés. Mégsem lettem egy bántalmazó féreg, aki könyörtelenül rombol. Ha nem felelne meg nekik ez az állapot, akkor igenis változtatni akarnának és kérnének segítséget, de nem kérnek. (vagy ez ritka, mint a holló)

Az exemtől már előfordult a családja, barátai sosem voltak, előfordultam tőle én, akivel az élete jelentős részét leélte, elfordult tőle az utódom, aki miatt kib.sztam és még mindig nem látja be, hogy a baj VELE van.