Mit csináljak, mocskosul igénytelen, rendetlen, lusta a barátnőm, de ha szólok én kapom az ívet tőle, mintha én lennék ilyen?

Egyszerűen most derült ki, amikor az ő lakásában próbálunk normális lakóteret létrehozni, hogy mocskosul igénytelen, az alap konfortérzetet növelő dolgok meg szerinte fölöslegesek, meg mittudomén.

Undorítóan viselkedik, azt sem veszi figyelembe, hogy miatta halasztottam egy évet az egyetemen. Nem tudom mit várok tőle, egyáltalán nem hálás és nem lehet szólni neki semmiért.

Ha meg papucs lennék (mert csak akkor lenne béke) az lenne a baj. Szerintem eleve nem normális az, hogy megy ez a hülye harc amikor igazam van és közös érdekből szólok neki. Másrészt meg egyáltalán nem tartom emberi dolognak (sőt, undorító), hogy minél jobban teszem le magam náluk, annál durvább oltásokat kapok ha bajom van.

Pl még nem építettem meg a konyhapultot. De körbenéztem miket hordott be az amúgy a konyhapult helyén álló osb lapra és a hajamat téptem. 5 féle dezodor, fülpiszkáló, tolltartó, ecsetek, díszdobozok, a szerszámaim közé hányva plusz 4 napi mosatlan edény.

Erre mondom felteszek egy nyomtatott pozdorját, hogy asztalnak nézzen ki és szóltam neki, hogy ezeket a szarokat amiket behozott vigye már ki, mert minek vannak itt.

Erre az volt a válasz, hogy semmi értelme nem volt feltennem azt a lapot, meg hogy nézzem meg a szerszámaim is szanaszét vannak én vagyok a rendetlen disznó.

Ahelyett, hogy seggbecsókolna, hogy konyhát építek neki (nem is akármilyet)

Persze a kapcsolat elején nem volt ilyen. türelmes kis szemét. kivárt szépen, és utána lett ilyen "leszarom csak csináld te köcsög" hangnemű

már ha nem is szószerint.

Tök felesleges volt minden mert neki nem én kellettem meg a tehetségem, értékrendem, hanem egy rabszolga, aki csinál neki az anyjáéknál egy lakosztályt. :(