Hogyan lehetne ezen gyorsítani?

Kor, nem. Muszáj írni mert ha gyerek vagy akkor is más a tanács, meg ha érett, élettársi kapcsolat volt, akkor is más. Hozzáírhatnád a szakítás okát és, hogy mikor mentetek szét.

Addig csak annyi, hogy idő.

Okés, köszi. Így már világosabb. Ha két hónapot kibírtál akkor már nincs sok hátra :) Bár ez rajtad is múlik, ugye. Ami fontos, hogy ha nem lesz ennek folytatása akkor szakíts meg minden kapcsolatot. Ne írogassatok, ne legyen közösségi oldalon kapcsolatotok.. stb. Vannak akik tudnak így is élni, de vannak olyanok mint te, akik nehezebben tolerálják a szakítást (főleg ha veled szakítottak). A szorongás és a depresszió normális, amit tanácsolni tudok az az, hogy gondolkozz el azon, vajon tényleg ennyire szörnyű a helyzeted?

Mégis kibírtál két hónapot, mégis van hobbid amit csinálgatsz is... szóval érted. Élsz, életképes vagy, nem fenyeget az a veszély, hogy az alapvető életfunkcióid tönkre mennének, netán meghalnál. A srác előtt is volt élet, akkor is voltál boldog, tehát a boldogságod NEM TŐLE függ. Szóval most is lehetsz boldog, de mi akadályoz meg ebben?

Az, hogy nincs melletted a párod, tudom.

De most gondolj bele, valójában nem az a baj, hogy nincs veled a párod hisz mellettem sincs és még sem vagyok boldogtalan mint te. Az a baj, hogy te ehhez a tényhez, hogy nincs veled a párod, azt kötöd hogy ez egy szörnyű esemény. Pedig max rossz dolog, de semmiképp sem szörnyű. Tehát valójában nem maga a tény a rossz számodra, hanem az amit a fejedben kötsz(érzel) ehhez a tényhez. Ez pedig programozható. Nem könnyű, de gondolj bele, a te boldogságodnak NEM feltétele semmi és senki.

Mi kell az élethez? Mi a létszükség? Tető a fejed fölé, étel és ital. Az akinek csak ennyi van (mondjuk egy apáca vagy remete) boldogtalan ? Nem, nem hiszem. Sőt, talán mindegyikünknél boldogabbak. Pontosan azért mert tudják, a boldogsághoz nem kell semmi sem mert az bennünk van, a fejünkben születik meg és nem egy külső tényezőtől függ.

A baj ott kezdődik amikor a társas kapcsolataink létszükséggé válnak. Elhisszük amit a zenékben énekelnek (dalszövegek: 'meghalok nélküled', 'nem tudok élni nélküled'..stb), amit a reklámokban vagy a filmekben látunk, hogy a társas kapcsolat létszükséglet. Ezért szorongunk és szomorkodunk ha nem jut nekünk.

Feküdj el az ágyadon és csukd be a szemed majd képzeld el magad egy olyan helyzetben, ahol soha többet nem látod a párod. Mondjuk idén karácsonykor hogyan fogod érezni magad szerinted?

Neked nem a barátod hiányzik, hanem az érzés, hogy számítasz valahol valakinek.

A szakító fél általában azért könnyebben túllép ezen, mert ott már lesakozza magában.

Ne írj rá, ilyen egyszerű.