Mit jelent ez számotokra? Hogy fogalmaznátok meg?

Engem az érdekelne, hogy milyen az, amikor a lángoló szerelem egy párkapcsolatban átalakul szeretetté, de attól együtt maradnak és tudják, hogy szerelmesek? Mi ez az érzés és sokan miért keverik össze azzal, hogy már nem is szerelmesek? Hogy lehet megkülönböztetni? Nyílván évek múlva nem marad meg ugyanaz a szenvedély.

A párommal én azt érzem, hogy ez valami olyan érzés, hogy nem kívánok mást, de tényleg nincs az a nagy szenvedély minden nap, de tudom, hogy rá mindig számíthatok. Jól esik a közelsége, tudom, hogy ha vele vagyok, boldog emlékeket gyártunk. Igazából a semmittevés sem unalmas vele. Nem is tudnám elképzelni nélküle az életem. Izgatottan várom a következő lépcsőfokot az életünkben. És képes vagyok kimutatni a szeretetem sok év elteltével is. (néha-néha pedig visszatér a szenvedélyes érzés, de már nem állandóan, mint a kapcsolat elején). Ti mit gondoltok?