Hogyan magyarázzam el másoknak hogy aromantikus vagyok?

Én ráhagynám a többiekre amit gondolnak.

Az adott személynek megmondanám, hogy csak, mint barát érdekel és nem mennék bele mélyebben.

A lényeg úgyis ennyi, ezt meg mindenki felfogja. Ha meg nem és jön a ribncozás, akkor azt is rá kell hagyni. Nem mindegy neked, mit gondol? Ha valóban jóban vagytok, akkor úgyse jön ezzel, ha meg nem, akkor nyaljon sót.

Ahogy fura szavakat ragaszt valaki magára, legyen az incel, demiszexuális, aromantikus stb. szerintem az egész valahogy végletessé válik, szélsőségessé, amibe valaki úgyis beleköt. Mert onnantól valamilyen módon viszonyul a témához. Ha meg csak annyit mondasz, hogy az illetővel nem akarsz összejönni, azt jobban megértik, mert ilyen mindenkinek van. Ahogy szerintem azt is, ha annyit mondasz, ha valaki konkrétan rákérdez, hogy miért nincs párod, hogy most nem vágysz kapcsolatra, teljesnek érzed magad egyedül is, vagy, hogy annyira senki nem fogott még meg, hogy szerelmes legyél. Ez a megfogalmazás a többséget kielégíti, mert a most, a még és hasonló kijelentések nem zárják ki, hogy majd egyszer. Ami megint csak emészthetőbb. És mindeközben még csak nem is hazudtál. Elvégre valóban nem lettél szerelmes és valóban teljesnek érzed magad most (és mindörökké, de ez részlet kérdés) szingliként.

3, szerintem én nem kötöttem bele senkibe. Használj a fura szó helyett ami tetszik. Tőlem helyettesítheted a kevésbé ismert, frissen felkapott, magyarázatra szoruló, vagy egyéb kifejezésekkel, ami nem bántó a számodra. A fura is csak egy töltet nélküli szó, aztán mégis zavar. Mások más szavakkal vannak így. Tőlem mindenki abba a skatulyába teszi magát, ahova akarja, csak azt írtam le, hogy lehet azt kivédeni, ami a kérdezőt zavarja. Vagy legalábbis ritkitani az ilyen nem kívánt reakciókat.

Mellesleg nem vagyok bebetonozott hetero sem, hogy ez honnan jött neked a fura szóra, mint evidencia. Ellenben a hetero és az aromantikus szavak között nagy különbség, ha már felhoztad, hogy az előbbi közismert, utóbbi csak mostanában tör utat, tehát (sok ember számára, aki még nem, vagy csak ritkán találkozott vele) fura. Ami új, vagy fura (a kettő gyakran együtt jár), az ellen meg a többség élből harcol. Csupán ennyit írtam feljebb is.

Mindig azt mérlegeld először, hogy kihez szólsz.

Egyes társadalmi rétegek más-más magyarázatot értenek meg, erről szól pl. a fideszes média. Az egyszerű, tanulatlan, alacsony intelligenciájú embereknek hiába magyarázol összefüggéseket, egyszerűen nem értik meg, nem is akarják megérteni. Nos nekik egyszerűen kell beszélni, ők vannak sajnos többségben. De ha nem politikus vagy, akkor a saját közeged felfogóképességének megfelelően kell kommunikálnod, vagyis előzetesen fel kell mérned azt az embert, akihez beszélsz.

Nekem a kérdésed azt sugallja, mintha úton-útfélen ezt híresztelnéd, de senki sem hinne neked / értene téged teljesen. Miért tennél ilyet? Ha rendben vagy magaddal, nem kell mindenkinek kényszeresen mondani, hogy te milyen vagy, elég a közeli személyeknek. Akik ismernek és szeretnek, azok úgy is hinni fognak neked, mások meg egyáltalán nem számítanak.

(Egyik legjobb barátom meleg és demiszexuális, de nem ezt mondja kézfogásnál, mert tudja, hogy nem ez az, ami meghatározza őt. Ahogy, kedves #3, én sem azzal indítok, hogy "XY vagyok, HETEROSZEXUÁLIS NŐ", mert ki a fszt érdekel?)

Nem igazán értem, miért kéne bárkinek is magyarázni. Szerinted érdekel ez valakit?

Én a gyakoriról tudtam meg, hogy állítólag demiszexuális, vagy mi vagyok.(Hetero nő.) Hát, nem tudom, de "az én időmben" ezek szerint a nők 90%-a az volt. Nem hiszem, hogy magyarázkodnom kéne, hogy nem kefélek össze-vissza. Egyedül a páromra tartozik, akivel meg szexelek, így fel se merül a téma. Ha te csak dugni akarsz, minden érintettnek megmondod, mert úgy korrekt, legyen az férfi, nő, vagy kutya. Ha elfogadja, dugtok, ha nem, nem. Nem kell ezt túlbonyolítani.

Azért merül fel, mert én például imádom a függetlenségem és a szabadságom, ezért nagyon oda kell lennem valakiért, hogy eldobjam érte. Biztos erre is van valami szakszó(bélyeg), de nem tudom mi, és nem is érdekel. Így aztán életem 90%-át szingliként töltöttem. Egy kezemen meg tudom számolni, és bőven marad ujjam, hogy hányszor merült fel valakiben 40 év alatt, hogy összehozzon valakivel, amit egy Isten őrizzel lerendeztem. Nem tudom elképzelni, ha nekem sikerült megugrani a feladatot, akkor másnak hogy nem. Úgy látszik, belőlem kinézik, hogy felnőttként képes vagyok úgy élni az életem, ahogy nekem tetszik, nekik meg semmi közük hozzá. Nem kell ehhez kiselőadást tartanom nem létező defektekről. A miért nincs már pasidra is tökéletesen működik, az azért, mert NEM AKAROK válasz.

#7