Miért baj, ha kihasználom azt, hogy a párom tehetős?

Szeretem, szerelemből vagyok vele, de nem látom, miért lenne gond, hogy "kihasználom" az általa nyújtott lehetőségeket, előnyöket.

Nem költöm ész nélkül a pénzét, de pl. két autója van, mind a kettő biztonságosabb és kényelmesebb, mint az én kocsim (Fiat 500). Ezért azt a kettőt használjuk, az enyémet már nem.

Imád utazni, kirándulni, mivel a párja vagyok, nélkülem már nem szívesen megy. Én még tanulok, a heti 12-15 óra diákmunkámból nem tudnám finanszírozni azt, hogy Balira utazzak, másik hónapban Spanyolországban nézzek focimeccset, télen Svájcba menjek síelni stb. Ő azt mondja, hogy ezeket az élményeket szeretné velem megosztani, akkor a legboldogabb, ha én is vele vagyok.

Vagy pl. az étkezésünk eltérő, ő húst hússal enne, én heti 1 nap eszem csirkemellet, 1-szer pedig lazacot, ennyi nekem elég is a húsból. Mondta, hogy nem akarja, hogy minden nap kétfélét főzzek, ezért hétköznap éttermezni szoktunk.

De nyilván hatással van a mindennapi életemre, hogy nem havi 100.000 Ft-ból gazdálkodom már.

Egyik régi barátnőm fakadt ki a napokban, hogy ő nem ért egyet az életvitelemmel, miért hagyom ezt... De mit? Nem bánt, nem hánytorgatja ezeket fel, nem csinál ügyet ezekből. Azt mondja mindig, hogy most ennek van itt az ideje, lehet, hogy 15 év múlva pedig fordítva fog állni a mérleg.