Hogy hessegessem el az emlékét, ami szinte naponta kínoz?

Volt egy lány, akivel két hónapot "barátkoztunk". Teljesen mintha jártunk volna (le is feküdtünk), csak ő nem akarta rámondani, mert a volt barátjába volt állítólag szerelmes, és addig nem tudott másba szeretni, amíg ezt érezte. Én viszont beleestem útközben, pedig nem akartam. Ő állítása szerint nem szeretett belém. Februárban megmondta, hogy hagyjuk ezt, nem akar nekem fájdalmat okozni. Kb két hétre rá lett másik valakije, akivel már jártak, mert őbelé szerelmes tudott lenni két hét alatt. Nekem azt mondta, hogy ne érezzem magam rosszul, mert ami velem volt, az nem az én hibám, hanem az övé, és ha nem rögtön a szakítása után kezdtünk el volna dumálni, nem lett volna gond. Én ezt nem hiszem el, egy rakás sz*rnak érzem magam. És azóta naponta visszatér az emléke. Szerelmes voltam belé. A mosolyába, mindenébe. Nem tudok rá haragudni, akárhogy is akarom. Mindenről ő jut eszembe. Facebookon is töröltem, hogy még véletlenül se lássam meg. Magam sem tudom, hogy tudtam ilyen nevetségesen rövid idő alatt így megszeretni valakit. Két hónap említésre sem érdemes. És én azóta, hogy "szétmentünk", azóta ezen eszem magam. 20 éves vagyok és nem tudom ezt kezelni, ami nagyon elkeserít. Kérlek szépen ne nevessetek ki és segítsetek! :(