Ti, hogy gondoljátok, hogyan változik korosztályonként azok az értékek, tulajdonságok amiket fontosnak tarunk a másikban egy párkapcsolatban?

Nálam nem sokat változott. A legelején látszott, hogy hűséges partnerre akadtam. Szerettem, amiért szerettem, ez ma is így van. Már látom, hogy az, amit megszerettem benne, miért okoz most néha hátrányt. És előjöttek belőle olyan pozitív dolgok is, amelyekre sohasem számítottam. Ha ezekhez próbálok hasonlót keresni, akkor jó magasra tette a lécet. Kevesen csinálnák meg azt, amit ő megtesz a gyerekekért. Mások a fasorban sincsenek, él sem tudják képzelni a helyzetet, amiben benne él.

Ha vissza lehetne menni az időben és ma kellene választanom ismét partnert, akkor is őt választanám. Nekem egyértelmű.

Külsőleg öregedtünk és felszedtünk néhány kilót. Ő is, én is. Ma már ez annyira nem számít, mert a szeretet elfedi ezt. Kellemetlen az öregedés, de sok mindent nem tudunk ellene tenni. Elviseljük és próbálunk így igazodni a világhoz.

45F

Az alapvető értékek, amiket keresek, sosem változtak - pár dologban változtak a nézeteim tinikorom óta szép lassan, de azok is azért, mert most, 34 évesen, már tisztábban és érettebben látok bizonyos dolgokat - egyrészt azért, mert én is több tapasztalattal lettem gazdagabb akár a saját magam, akár a közeli ismerőseim példáján, másrészt meg azért, mert sok dolognak, főleg pszichológiai témáknak utánaolvastam.

Pl. tiniként nyilván olyan sallang hülyeségek is fontosak voltak, mint hogy legyen titokzatos meg "óriási pluszpont, ha művészlélek meg játszik hangszeren", kora huszonéves egyetemistaként, amikor még távolinak tűnt az együttélés, házasság, olyan srácoknak is adtam volna esélyt, akiknek most, a harmincas éveim közepén már nem (pl. nem tudja még, mit akar kezdeni az életével, ha amúgy rendes, kedves). Most már egy-két praktikus dolog fontosabb - egyrészt már jobban tudom nálam mik a vízválasztó kérdéásek, másrészt belegondolok abba, hogy együtt tudunk-e majd élni belátható időn belül és hogyan (pl. már jobban előtérbe kerül valakinek a keresete - 19 évesen még talán adtam volna esélyt alkalmi munkásnak, most már nem -, munkamorálja, az, hogy 2 éven belül hajlandó-e velem összeköltözni úgy, hogy nem anyuval élünk együtt, jobban egy hullámhosszon lenni, ha arra kerül a téma, milyen a vallásunk és a politikai beállítottságunk, ki hol akar élni).

De pl. az intelligencia, olvasottság, tájékozottság, passzoló humor, figyelmesség, határozottság mindig fontos volt nekem.