Gondok vannak a barátnőmmel. Mit csináljak?

Valószínű ő lépett félre vagy csak simán megkattant.

hagyd ott! én azt tenném

Hagyd ott a p!csába. Egy ilyen hisztis libáért nem éri meg szenvedni.

Ugyanilyen volt a barátom, mindenért hisztizett, veszekedett velem, bár ő nem a féltékenykedés miatt, hanem mert nagyon érzékeny és elkényeztetett volt. Eleinte úgy álltam hozzá, hogy én is veszekedtem vele, kérdőre vontam miért rakja rám a telefont, miért nem veszi fel és miért nem beszéljük meg a problémákat nyugisan... aztán egyik kedves barátommal (aki pszichológián tanul) elkezdtem kivesézni ezt a dolgot. Megtanultam türelmesnek lenni: Ha veszekedett, hisztizett, akkor nem veszekedtem vele, hanem csendben érveltem, nyugtatgattam, erre fel Ő idegbetegnek minősítette magát, hogy szinte veszekedéseknél ő mindig ordít, én meg csendben vagyok. Telefonlerakás: Ha elkezdett velem ordítozni, ráraktam a telefont. Ha hívogatott veszekedés után, kikapcsoltam a telefonomat. Nem válaszoltam az sms-re, tehát ugyanazt csináltam. Aztán arról is leszoktam, hogy utána fussak, ha megakartam beszélni egy problémát, Ő meg kakált rá, tehát ha Ő durcizott be és rám rakta a telefont, nem hívtam vissza és sms-t sem küldtem neki. Felhergeltem azzal, hogy nyugodt maradok, nem keresem, mint addig, ez idegesítette Őt. Ha veszekedhetnéke volt, otthagytam és elmentem sétálni. Hozzáteszem, ha az "eredeti állapotában" ültem volna le vele beszélni, akkor veszekedett volna, de kivártam kb. 1-2 hónapot, majd leültettem, hogy újra nekikezdjek a mondandómnak, amit céltalanul hajkurásztam eddig, mert eredménytelenül veszekedésbe torkollott miatta... Szóval leültettem és megkérdeztem: "Neked ez így jó? Na hogy esik apukám fordított esetben? Élvezed?" Elmondtam Neki, hogy nem azért látok hibákat, mert látni szeretném őket, hanem mert azokkal a hibákkal én nem tudok kényelmesen együtt élni és nem lehetetlent kérek Tőle, hanem olyanokat, amiken változtatni lehet! Például: Ha van egy probléma, ne ordítson rögtön velem, hanem próbáljuk meg higgadtan megbeszélni! Vagy: Segítsen néha a házimunkában és ne csak állandóan a gép előtt üljön! Kértem, hogy ne csak én kérjek, cserébe Ő is kérjen tőlem hasonló dolgokat, amikbe szeretné, hogy változzak. Mondott Ő is. Eleinte megpróbált megint veszekedni, de én mindvégig higgadt maradtam, plusz rátettem egy lapáttal, hogy látta, mindent betartok, amit ígértem, Ő meg nem. Aztán szépen-lassan elkezdett Ő is változni, mert ezen felül, én még elkezdtem nevetni, majd ölelgetni :D Elgondolkozott magán és hogy hogy viselkedik velem. Fél éve együtt lakunk, eredmény: Főz, mos, takarít, leszokott a cigiről és már SOHA nem játszik a gépen :) Persze a főz, mos, takarít részét csak akkor, ha én nem érek rá, vagy megkérem, ez nem sűrűn fordul elő, de eddig ezekért is hatalmas nagy botrányt tudott csapni :D Egy ideig nagyon-nagyon nehéz volt nem lecsapnom azt a nagy plazmatévés arcát, mert lassan már az ajtón nem fért be vele, de mondhatni 108fokban sikerült megváltoztatni :) A szüleitől dicséretet kaptam, mert otthon eddig nem nagyon segített, most már magától megy oda, plusz szinte nem is veszekszik a szüleivel otthon :) Magyarul: Megneveltem :D

Előző vagyok: 180 fok :D

Ezt csináltam én is, fenyegettem. Volt, hogy ott is hagytam, pár napig nem jelentkeztem, de nem hatott... Én is pénzt, időt nem áldozva mindig kedvére tettem a barátomnak, de rájöttem, h nincs viszonozva, nincs értelme nekem tepernem... :) Ezért jutottam el erre az utolsó idegtépő dologra :D Most már viszonozva van :)

Sajnos nem fogja megérteni, szerintem mentsd a menthetőt és menekülj.

Azt kihagytad a kérdésből, hogy közben más lánnyal flörtöltél.