Ti mennyi időt adtok annak, hogy kialakuljon a szerelem a másik iránt? És miből tudjáto. K biztosan, hogy nem lesz az érzésetekből szerelem?

Első randink pont 1 hónapja volt, és idáig minden nagyon gördülékenyen megy. Még soha senki nem szeretett engem így. Virágokkal halmoz el, programokat csinálunk, gyertyafényes vacsorát készített nekem, 1-2 naponta találkozunk, és ha pár órára nem lát, akkor már nagyon hiányzok neki, már bemutattuk egymást a családaink egy részének, a szülők még most jönnek.

Nekem ez az egész, hogy ennyire szeret engem egy férfi, nagyon új érzés. Nekem is tetszik külsőleg is és belsőleg is, és néha úgy érzem, hogy szerelmes vagyok, de néha meg úgy, hogy ez még nem szerelem.

Korábban szinte mindig viszonzatlan érzelmeim voltak, és azok az érzéseim nagyon-nagyon erősek és intenzívek voltak. Bár sokszor inkább fellángolás volt és nem is teljesültek be.

Most viszont az érzéseim viszonzásra találtak és így nincs bennem az a vágyódás, hogy megszerezzem a másikat, mivel meg sem kellett szereznem, mert most ő neki kellett meghódítson engem és sikerült is.

A barátaimmal azt beszéltem, hogy úgy érzem, hogy nem merem megélni és átadni magam teljesen a szerelem érzésének. 26 éves vagyok és még sosem volt igazán komoly, mély és őszinte párkapcsolatom (csak futó és komolytalan pasijaim voltak). A mostani barátom pedig már egy érett, komoly férfi, aki egy házasságon is túl van már. Szóval én éretlenkének tűnhetek hozzá képest, de azt mondja, hogy így szeret, ahogy vagyok és úgy látszik (mondja is), hogy szerelmes.

Én is odavagyok érte, minden percemet vele tölteném, szomorú vagyok ha nincs velem, ha nem érint, ha nem látom, ha nem érzem, ha nem hallom a hangját...

26N