Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szerelem » Más is ilyen ritkán lesz...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Más is ilyen ritkán lesz szerelmes? Hogyan tehetnék valamit hogy gyakrabban vonzódjak másokhoz?

Figyelt kérdés

Már van hogy szóvá teszik a barátaim is hogy miért várok ennyit két kapcsolat között, pedig nagyon egyszerű oka van. Valamiért ritkán leszek szerelmes. Néha vágyom rá hogy testi kapcsolatom legalább legyen a másik nemmel, de még sosem próbáltam, már a gondolat is elriaszt hogy érzelmek nélkül... gondolatban szeretném, csak tudom magamról hogy nem lennék rá képes. Közeledtek már hozzám olyan férfiak akikhez nem vonzódtam és már az is iszonyatos volt ha csak a vállamhoz értek, vagy ilyesmi. Nemhogy szex... Hogyan lehetnék nyitottabb? Lehet-e bármennyire befolyásolni az érzelmeket? Hogy ne tartson hónapokig, akár egy évig is elfeledni az előzőt? Mert sokszor ez a baj, mindig dobnak, én meg ott maradok szerelmesen és képtelen vagyok lezárni. Két kapcsolaton vagyok túl, az első után 8 hónap kellett mire megtetszett más, aki végül a következő barátom lett aztán. Van aki szerint 8 hónap már sok, de én úgy vagyok vele hogy ezt nem lehet befolyásolni. Randizni, erőltetetten kapcsolati céllal ismerkedni kifejezetten utálok, kell az a plusz érzés, spontán élmény hozzá, amikor egyszer csak a semmiből érdekes lesz valaki a számomra. Normális ez?


22/L


2015. máj. 30. 01:33
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
100%

Normális, igen.Az élet nem párkapcsolatok összefűzéséből áll.

Mondjuk ez a "vállamhoz ért",azért elgondolkodtató kicsit.

Az érzelmeket nem nagyon,vagyis nehéz befolyásolni, de úgymond segíteni lehet,hogy hamarabb túl lépj dolgokon.

Most írhatnám,hogy menj emberek közé,meg bulizni, meg hasonlók, de minden ember más,specifikusan más kell neki.

Inkább azon kezdj gondolkodni,hogyan lettek vége a kapcsolataidnak és tessék leszűrni a konzekvenciát, tanulni belőlük.

Szerintem nincs veled nagy baj,nem mindenki megy bele szexkapcsolatba, vagy fekszik le fűvel fával.

Relax:)

2015. máj. 30. 01:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm! Elgondolkodom rajta mindenképp. Azt már eddig is próbáltam megfejteni miért lett vége mindkettőnek kb. ugyanúgy (elmúlt a szerelem a fiúk részéről, nálam mindig megmaradt). De még nem jöttem rá. Azt tudom, hogy mindenkinek másra van szüksége, ennek ellenére az utóbbi időben próbálom szinte magamra erőltetni ezt a társasági, bulis, nyitott ember létet, mert a környezetem mindig azt érezteti hogy ez a kizárólagosan elfogadható és normális emberi viselkedés. (az is szakító ok volt mindkét kapcsolatomban, hogy elég introvertált vagyok és nem szükségletem a rendszeres társasági élet. próbálok változni, de nehéz olyasmit magamra húznom amit nem érzek a saját személyiségem részének...) Sajnos mostanra elég feszült és görcsös vagyok, mert csalódásnak élem meg a párkapcsolat témát. Másoknál meg pont annak az ellenkezőjét látom amit írtál. Kapcsolat után kapcsolat, alig akad aki egyedül van hosszabb időre mint 2-3 hónap. Egyébként kicsit én is úgy érzem túlzottak a reakcióim, de tervezek szakemberhez fordulni néhány lelki bajjal amúgy is szóval ezt valahol én sem tartom normálisnak. A vállas mondjuk valahogy úgy nézett ki, hogy volt régebben egy ismerősöm aki eléggé hajtott rám, közös érdeklődési körre alapuló kis társaságba jártam, ott szúrt ki vagy nem tudom. Azóta is csak onnan tudom hogy bejöttem neki mert barátnőim mondták hogy eléggé odavan... De lényegesen idősebb volt, 25+, én meg akkor voltam 17-8, sosem volt még barátom, későn értem, aztán haverilag együtt mentünk egy rendezvényre és a vonaton a vállamra hajtotta a fejét, szabályosan pánikrohamot kaptam, annyira taszított mint férfi. Utána el is kerültem nagyon alaposan. Nem tudom tényleg beteges-e de sokszor így reagálok ha olyan közeledik felém akiben semmi vonzót nem találok, szinte félek néha a férfiaktól. De zavar, hogy sok ismerősöm szerint ennek ellenére esélyt kellene adnom azoknak is ahol nincs első pillanattól szikra, mert így ne csodálkozzak, hogy ritkán van barátom...
2015. máj. 30. 02:10
 3/16 anonim ***** válasza:
szerintem teljesen normális, hogy megijedtél, hogy egy idősebb faszi rádfekszik
2015. máj. 30. 02:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
Nincs azzal gond, ha nem annyira szeretsz társaságba járni, de akkor ne is olyannal akarj együtt lenni, aki ezt igényli, mert ott valamelyikőtöknek úgyis áldozatot kell hozni, aztán a vége az lesz, mint az előző két esetben. Abban igazuk van a barátaidnak, hogy nem szabad első látásra mindenkit elutasítani, elvégre akkor az se nagyon tud kialakulni, amit te szeretnél: hogy csak jöjjön spontán. Ahhoz az kell, hogy nyitott légy ezekre a lehetőségekre. Nem kell vadászni a férfiakra, de hagyd a kapcsolatokat a saját medrükben folyni, hátha valakivel kialakul valami. Nem azt mondom, hogy akkor is jöjj össze valakivel, ha nem szimpatikus, erre valószínűleg nem is lennél képes, de amíg nem ismered ne hozz ilyen döntést.
2015. máj. 30. 02:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:

Ne éld meg ezt az egészet kudarcként,22 évesen 2 párkapcsolattal a hátad mögött nem kell,kellene görcsösnek és frusztráltnak lenned.

Ez a bulik magadra erőltetése,hááát... nem is tudom.

A lényeg, hogy jól érzed magad a bőrödben, ha ez egy séta a városban egy vagy több barátnővel, akkor az.

Szakítás után sírni,bulizni stb arra jó, hogy kiadd a benned lévő feszültséget,ezt máshogy is meg lehet tenni.Ember függő.

Ez a vállra fej hajtós sztori nem olyan nagyon gáz.

Szerintem nincs veled különösebb gond,ne aggódj :)


Milyen típusú srácok voltak,akik kiszerettek belőled?

Folytathatjuk itt,vagy dobhatsz egy privit is,ha gondolod:)

Nyugi nem felszedni akarlak,csak ráérek:D

2015. máj. 30. 02:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
Ja 1-es és 5-ös is én voltam.:)
2015. máj. 30. 02:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

Köszi mindenkinek! Nem szándékosan választok egyébként olyat aki társasági ember, sőt. A legelső barátom is inkább csak egy adott haveri körön belül volt ilyen, amúgy vele nem is ez volt a fő problémánk. A legutóbbi pedig közben sokat változott, szóval mikor összejöttünk, úgy tűnt inkább rám hasonlít, suliban ő sem talált még magára, akkor volt elsős, kevés barátja, haverja volt, legtöbbször egyedül láttam, azért is mertem odamenni hozzá meg ilyenek. Ahogy megismerkedtünk az alapján szintén inkább magának való embernek tűnt, sőt, beszélgettünk is ilyesmiről és egyáltalán nem tűnt úgy hogy zavarná hogy én is inkább a saját kis világomban élek, és csak néhány barátnőm van, nem járok az egyetemi bulikra, stb. Idén valami megváltozott benne és elkezdte ezt igényelni, amióta szakítottunk, már kifejezetten társasági ember, beilleszkedett a "menő arcok" közé, stb., úgy éreztem magam mint egy koloncot akit hátra kell hagyni, mert az új életébe már nem férek bele... mintha én nem tudtam volna ugyanabba az irányba változni, mert őszintén belegondolva nekem egyébként jó így, sosem éreztem magam annyira társasági embernek. Amúgy nem tudnám egy típusba besorolni őket, mondjuk mindkettőnek hasonló temperamentuma volt ami a türelmet illeti... kívül türelmesnek látszottak, utólag derült ki hogy ha valami bajuk volt azt végig őrölgették magukban és nem mondták el. Én az a fajta vagyok aki kommunikál(na) ha hagynák, de így elég egyoldalú volt, ami miatt azt is megkaptam hogy folyton csak panaszkodom, mert ha valamit rossznak éreztem vagy ilyesmi, arról mindig kezdeményeztem beszélgetést, hogy ez így nem működik, vagy valamit csináljunk, de egy idő után már én is inkább hagytam mert fájt hogy többet adok ki magamból mint amennyit ők nekem. Mindkettő kb. pont egy évvel volt fiatalabb nálam, a hátuk mögött több kapcsolattal, hosszú nem nagyon volt közte (hosszú alatt egy évnél több időt értek most) Mindketten beleszerettek más lányba mialatt velem jártak, irántam meg elmúlt a szerelem, ezért hagytak ott.


Egyébként azt jó hallani azért, hogy akkor mégsem vagyok olyan defektes amiért nem tudok mindenkihez csak úgy vonzódni akinek bejönnék... :_)

2015. máj. 30. 02:52
 8/16 anonim ***** válasza:

Nem mondom, hogy így volt, de sok rövid kapcsolat után nem valószínű, hogy egy hosszabbra vágytak volna éppen, úgyhogy emiatt se magadat okold.


Ez a kommunikálás nálam is gond, én is inkább szeretném megbeszélni, ha valami baj van, a párom inkább nem akar róla tudomást venni, tereli a témát vagy letudná gyorsan. Sőt, van hogy ő is inkább panaszkodásnak veszi és mérges lesz miatta, úgyhogy én is egyre ritkábban beszélek meg vele dolgokat, ami miatt szépen lassan el is távolodunk... Nem igazán értem, hogy ez egy komoly kapcsolatba miért nem fér bele, vagy hogy szeretne így a másik hosszú kapcsolatot. Szóval ha ezzel kapcsolatban valakinek jó tanácsa van, azt én is örömmel venném.

2015. máj. 30. 03:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:
Hm, hát az meglehet. Mondjuk az első barátom azóta is együtt van a lánnyal akiért elhagyott, szóval úgy tűnik neki bejött, szomorú kicsit belegondolni, hogy még szerettem, vele akartam lenni, végül úgy jött ki a lépés hogy én lettem a zavaró harmadik aki közé és az új szerelem közé áll... Aztán húzta-halasztotta, már kavargattak a hátam mögött mire kidobott végül... Velem 8 hónapot járt, a másik lánnyal két éve együtt van. Szóval ez változhat szerintem attól függetlenül hogy az előzőek rövidkék voltak :/ Egyébként nem hittem volna hogy ez máshol is gond, hát szívesen írnék valami építőt de sajnos ez az amit pont nem tudtam én sem megoldani, különben most sem itt írnék :) Meg már kicsit el is kanyarodtam az eredetitől, na mindegy.
2015. máj. 30. 03:06
 10/16 anonim ***** válasza:

Az első barátoddal mi volt a gond?


A második, hát...Elsős volt,gondolom egy kis önbizalomhiány, aztán szép lassan feloldódott és beilleszkedett,minden szinten.

Kolonc nem hinném, hogy voltál,csak amikor eltér az érdeklődési kör, az életritmus más,az nem szerencsés, gondolom elkezdett bulizni stb.

És kimondtad azt,ami szerintem nagyon fontos, hogy neked így jó,nem akarsz senki kedvéért változni,ha így érzed magad jól a bőrödben, akkor így,nincs ezzel gond.

Te ilyen vagy,fogadd el magad!

Ami "hibát" látok a leírtakban, hogy az exeid azt mondták,túlságosan sokat foglalkozol a gondokkal stb,sokat problémázol beszélsz.

Ez alapvetően nem baj,a kommunikáció egy kapcsolatban nagyon jó!

Azon gondolkodj, ezek a problémák, amiket felvetettél milyen súlyúak voltak.

Lehet nem jó a következtetésem és nem akarlak hibáztatni,ne vedd magadra.

Ugyanaz voltam,ha nem írsz privit,folytassuk itt:D

2015. máj. 30. 03:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!