Úgy érzem belerokkanok. Mi lenne a legjobb?

Van egy lány akibe én beleszerettem. Ő is belém de a személyiségembe és ezt többször fel is hozta hogy nem tudja megfogalmazni de szerelemes belém, csak nem a testembe. Testi vonzalom nincs meg sajnos mert én nekem elég sokat kell még dolgoznom magamon. Ezzel nem is lenne gond, de így barátsággá szelídűlt a kapcsolatunk ami az elején berobbant köztünk. Őt ez ahogy látom nem zavarja, sőt már kezd ismerkedni fiúkkal mert azt hiszi hogy én úgy is itt vagyok neki. De téved mert ez engem nagyon bánt és lehetek akármennyire szerelmes akkor se aláztatom meg magam ilyen "barát" dologgal csak hogy a közelembe tartsam.... Ő persze mindig keres meg hozzámfut ha kiábrándítja valaki, akkor jó vagyok.. Most ne gondoljátok hogy lelki szemetesláda vagyok ő meg egy ribizli aki él... Neki két fiú volt az életében eddig és akkor kerültem képbe én de mint leírtam a helyzet nem egyszerű... Én képes lennék változni érte és már csinálom is, de bárány nem leszek aki végig mekegi ahogy a "külsőre" ideáljai sorban elbuknak mert engem keres azokban a testekben... Remélem értitek a helyzetem. Mondjuk ki, szeretem de picit felszínes... De akkor is szeretem mert vannak értékei amik megfogtak engem! Mi tévő legyek?

A) taszítsam el magamtól mert csak fájdalmat okoz és ha úgy érzem érdemes érte változni majd keressem fel újra ha megváltoztam?

B) tartsam magamhoz közel barátként és szenvedjem végig ahogy rájön hogy úgy is én kellek neki és közben lassan meg is változom hogy mindenhogy elnyerjem a tetszését?

C) ugyanez mint a B csak annyiban hogy lehet kitudom bekkelni vele az átváltozásom idejét és nem is kerül képbe más addig?

Vagy mit tudnék tenni ebben a helyzeben? Tudom hogy nem kéne eröltetni ha annyira felszínes hogy inkább keres olyan valakit aki az esete külsőre de egyszerűen szeretem és tudom hogy ő se tud nélkülem meglenni, ha egy fotómodellel jönne össze holnap akkor se bírná nélkülem 1 hétnél tovább..