Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az, hogyha olyasvalakivel jövök össze, akit én nagyon kedvelek, az első csók, stb. alkalmat követően azt gondolom, hogy nem akar tőlem semmit, pedig nem így van?
Sziasztok!
24 éves férfi vagyok. Volt pár 1-2 éves kapcsolatom, de ezek mind úgymond "langyosak" voltak. Azt vettem észre magamon, hogyha olyannal jövök össze, akit nagyon kedvelek, akkor az első csók alkalmát követően olyan negatív gondolatok röppennek fel bennem, hogy biztosan nem akar tőlem semmit, le akar pattintani, biztosan másfelé kacsingat, engem nem is kedvel, stb. ehhez hasonló hülyeségek...
Az a baj, hogy egyszer már elcsesztem egy lehetőséget egy igazán jó kapcsolatra ezzel... Megtörtént az első csók, hazakísértem, stb., ahogyan azt illik. Nagyon kedveltem a leányzót. Ezt követően jöttek a negatív gondolatok. Igaz, a lány kicsit lerázós volt azt követően, de később kiderült, lebetegedett, otthon elég nagy feszkó volt náluk, nem volt jó hangulata, ezért volt ilyen, de mindenkivel ilyen volt. Én pedig hagytam magam az érzéseimnek, és el kezdtem vádolni minden hülyeséggel.. Oké, egy nagyon kicsi valóságalapja volt a dolognak, de ez elég hosszú sztori és utólag kiderült, hogy ez nem lehetett volna alap a gyanakvásomra. Elég csúnya dolgokat vágtam a fejéhez. A lány ezek után elmondta, hogy engem nagyon megkedvelt és végre örült, hogy talált egy normális pasit, de ezzel eléggé eltántorítottam a dologtól és lehet, hogy tévedés volt ez az egész. Elmondta, miért volt lekezelő, nem akarta megosztani velem, mert privát dolog, nem akarta senkivel megosztani, emellett még mindenféle igazságalap nélkül elküldtem a francba. Beláttam, hogy jó nagy f***kalap voltam, aztán többször próbálkoztam nála, gondoltam, érte érdemes küzdeni, de innentől kezdve már 0 esélyem volt és többé nem szerette volna tartani velem a kapcsolatot. Teljesen igaza volt, csak én voltam ebben a hibás. Megfogadtam, hogyha legközelebb ilyen van, akkor nem fogom elcseszni.
Eltelt három év, és most megint lehetőségem nyílt egy szép kapcsolatra. A lányt már kb. 1 éve ismerem, barátságként indult a dolog, aztán egy szebb dolog bontakozott ki az egészből. Ez egy hete történt. Az elején eufóriát éreztem és harmóniát... Azóta csak fb-n kommunikáltunk, eléggé visszafogott volt. Megint jöttek elő ezek az erőteljesen negatív gondolatok. Ezek az egyedülléteimet nagyon be tudják árnyékolni. Nyilván amikor dolgozom, edzem, barátokkal lógok, akkor el tudom terelni a gondolataimat, de amikor egyedül vagyok, csak erre tudok gondolni, hogy ez a lány sem különb (pedig de!), csak kavarni akar velem, biztosan más pasival is ugyanígy kavar. Már mondta egyébként, hogy tüdőgyulladása van, telefonon nemrég beszéltem vele, elég csúnyán zörögnek a hörgői köhögés közben, tehát tényleg nem kamu, azért sem tudtam mostanság vele sűrűbben kommunikálni. Előtte viszont már ilyeneken törtem a fejemet, hogy biztosan letiltott fb chatről, nem fog visszajelezni semmilyen megkeresésemre, már olyan is megfordult a fejemben, hogy valahogy kiderítem, hogy tényleg letiltott-e chat-ről, tényleg tiltja-e az sms-eimet (egyébként nem)... Ezek nagyon nem normális dolgok! És lehet, hogy ideiglenesen ezeket a negatív gondolatokat ki tudom valahogy kapcsolni, de 12-24 óra múlva biztosan meghülyülök. Én viszont ezt a lehetőséget tényleg nem akarom elcseszni, és ehhez az kell, hogy valahogy átvegyem ezen negatív gondolatok felett az uralmat a végsőkig.
Ezt hogy lehet kezelni! Ez egyébként normális, csak meg kell tanulni kezelni? Vagy lehet, el kéne mennem pszichológushoz, hátha segít.
Még az a gond is felmerült a fejemben, hogy nagyobb gondok lehetnek velem. Kicsit hasonlít ez az állapot a paranoid skizofréniára. Lehet, hogy paranoid skizofrén vagyok? Az viszont gyógyszeres kezelést igényel... Ha tényleg elég nagy gyanú van erre, akkor melyik pszichiátert ajánlanátok? Nekem van egy barátom, akinek mániás depressziója van, de a kedves pszichiáter először pszichózist állapított meg és akként kezelte, így totál félre lett kezelve, 3 év kellett ahhoz, hogy ezt a tévedést valahogy helyrehozzák, én nem szeretnék így járni, mindenféleképpen egy teljesen megbízható pszichiáterhez szeretnék menni, ha ezt egyedül nem lehet kezelni és tényleg rá lennék szorulva ilyen kezelésre. Csak az is furcsa, hogy alapvetően nem vagyok paranoid, csak valahogy ezek a kezdetleges "fellángolások" váltják ezt ki belőlem.
Lehet valamit kezdeni ezzel egyáltalán? Állandó harcban vagyok magammal mostanság, és nagyon kicsinál és érzem, hogy ez nem lesz jó hatással a lányra sem, de mindenféleképpen orvosolni szeretném. Azt már felfedeztem magamban, hogy valami nem stimmel, most az utat szeretném megtudni, hogyan induljak el, mit tegyek azért, hogy meg tudjam oldani ezt a problémát magamban? Meditációval ezt lehet kezelni? Saját magam tudom ezt kezelni, ha igen, akkor ez milyen hosszú folyamat? Vagy esetleg szükségem lenne egy pszichológusra, esetleg egy orvosra?
Előre is köszönöm a segítő szándékú válaszokat.
válasza:Közben engedtem megint az érzésnek... Csináltam egy kamuprofilt... Igaz, ez is nagyon beteges. Bejelöltem, visszajelölt. Rákérdeztem, van-e barátja. Rávágta, hogy nincs. Elmesélte a kamuprofilnak, hogy nemrég jött ki egy hosszú kapcsolatból, és hogy ő nem akar semmilyen kapcsolatot most. Nincsen ideje, stb. De ha lesz, szól, és együtt "kitombolhatjuk magunkat". Amikor összejöttünk, nem erről volt szó. Legalábbis arról nem, hogy ezt követően nem lesz semmi... Megbeszéltük, hogy majd köv. hónapban találkozunk.
Nem tudom. Próbálok racionálisan és empatikusan gondolkodni, nem önző módjára. Hűséges típusnak ismertem mindig is, helyén van az értékrendje. Tudom, hogy nagyon kedvel engem. Nemrég jött ki valóban egy hosszú kapcsolatból, kicsit élvezni akarja a szingliséget. Ennek ellenére érdemes lenne küzdenem érte? Vagy mondjak le végleg róla? Nem látom most realitását annak, hogy mi összejöjjünk, tényleg kevés ideje van, tényleg jobb ilyenkor nem egy másik kapcsolatba beleugrani, jobb ilyenkor elereszteni sok mindent. Talán esetleg később ebből lehet komolyabb... Nem tudom. Ti hogy látjátok?
válasza:Nem skizofrénia ez, csak önbizalomhiány. Ha komolyan gondolod a dolgot, valóban érdemes egy pszichológussal beszélgetni.
A kamuprofilról szerzett infókra ne alapozz, mert csak rémeket látsz vele. Ha meg volt beszélve, hogy találkoztok, találkozzatok. Érezd jól magad vele úgy, mint eddig, barátokként tetted, és ne kombinálj, hogy mi lesz, ha ez vagy az történik! Csak sodródj az árral, és élvezd ki a jót. :)
Szia kedves előző válaszoló!
Az a helyzet, hogy a kamuprofil az enyém, tehát nem rémkép, én vagyok a kamuprofil mögött, és egy neki idegen profilnak írta, hogy nincsen senki a képben, nincsen pasi az életében és nyitott más pasira, persze, ha lesz ideje.
Viszont lesz@rom, amit írtál, az nagyon jó és most nagyon sokat adott. Ha esetleg le akar koptatni, mert esetleg látja, hogy többet szeretnék, mint ő, akkor egy kicsit trükközök... Én kezdem úgy látni, hogy ez egy játék, én belemegyek és elmondom neki, hogy tudom, hogy nemrég szakított a barátjával, tudom, hogy még nem heverte ki, és tisztában vagyok vele, hogy most ki kell élnie magát, ezért nem is akartam erőltetni a kapcsolatot (mondjuk ez nem igaz, mert én nagyon is szeretnék vele kapcsolatban lenni :D), de elmondom neki azt is, hogy ennek ellenére nekem fontos ember, mert én őszintén úgy látom, hogy rengeteg értékes tulajdonsággal rendelkezik és emiatt a barátságunk nekem nagyon fontos, nem szeretném elveszíteni azért, mert úgy érzi, hogy én többet szeretnék, mert nem szeretnék többet (ez sem igaz :D). Egyébként a barátság extrákkal dologban szerintem simán benne lenne. Továbbá nem fogom az arcába belenyomni a kamuprofilos levelezést, nem lenne semmi haszna, csak romboló hatása lenne, a kamuprofilt törlöm is, felesleges negatív dolgokkal foglalkozni... És nem érdekel, baromira ki fogom ezt a lehetőséget használni :D Tudom, hogy közben más pasival is lesz, mert rengeteg mindent be akar pótolni, ami a kapcsolata miatt kimaradt, és teljesen tisztában leszek, hogy bele fogok dögleni ebbe a dologba, de most először érzem azt, hogy vállalom a kihívást és ezért a lányért érdemes "belehalni" egy ilyen dologba. Tudom, hogy rendkívül nehéz és fájdalmas út lesz, nagyon keményen próbára fog tenni lelkileg. Bármi is lesz a vége, meg fogja érni, mert ha összejön a dolog, akkor tudom, hogy egy nagyon jó dologba fogok belekezdeni, de abban is sziklaszilárdan hiszek most már, hogy azzal is nyerhetek valamit, ha végül "veszítek" és csúnyán elbukom a játékot.
Nem szeretem annyira az ilyen idézgetős képeket, de az egyik egyszer nagyon megtetszett. A következő szöveget idézték (nem tudom, kitől): "When life puts you in tough situation, don't say 'why me', just say 'try me'".
Az élet sok területén így álltam a dolgokhoz. A karrierben, a mindennapi életben. Most először érzem ezt nőügyben, hogy egy ilyen szituációra ezt mondom: "Try me!" :)
Sosem voltak szilveszteri fogadalmaim... Viszont most volt egy, ami ez volt: "Boldog leszek." Én úgy érzem, hogy most már tényleg teszem is érte. Felmondtam végre azon a munkahelyen, amit annyira gyűlöltem, útkeresésbe fogtam, sokkal többet találkozom a barátaimmal, sokkal többet beszélgetek a családommal, és végre megtalált ez az érzés is... Ezek az utóbbi pár évben kimaradtak. Úgy gondolom, hogy a boldogság eléréséhez brutálisan keménynek kell lenni, hát itt az alkalom, hogy megmutassam, hogy mennyire vagyok az.
Ami nagyon jó volt a hozzászólásodban, azaz volt, hogy csak hagyjam sodródni magam, és élvezzem ki minden pozitívumát. Ez így is lesz. Továbbá nyitva fogom tartani a szemem, és ha jön valami új élmény, én benne vagyok :) Boldog leszek.
Kedves előző válaszoló, köszönöm a hozzászólást, adott egy lendületet, hasznos volt :) Az első válaszolónak is köszönöm, a te válaszod is hasznos.
... és bocsánat, hogy átmentem ilyen müllerpéteresbe, kicsit elmélyültem, de amiket leírtam, azt vállalom és tényleg őszintén írtam őket!
válasza:Ez lehet egyfajta önvédelem lehet a részedről, hogy ne érjen váratlanul, ha csalódnod kell. Mintha nem mernéd elhinni, hogy pont azzal lehetsz boldog, akivel szeretnél. Nem szabad ennyire félni a visszautasítástól, mert akkor bevonzod a teljesülését. Merj bízni abban, hogy meg fog szeretni, ami vissza fog hatni rád, és a nagyobb önbizalom által jobban fogod élvezni a saját lényed, ami vonzó tud lenni.
Mellesleg a te mondataid számomra több bölcsességet hordoznak, mint Müller Péter gondolatai, és a lány, ha van egy csöpp esze, akkor téged választ. Ha már korábbról ismer, akkor kell, hogy lássa a benned lévő értékeket. Nagyon jó benned ez a nagy keresés, az őszinteséged, a tudatosságod és ez a meg nem alkuvás. Megérdemled, hogy boldog legyél.
Kedves Előző!
Köszönöm szépen a hozzászólásod! Nagyon örülök, és bevallom, meg is lepődtem, hogy csak építőjellegű hozzászólásokat kapok, amiket tényleg nagyon köszönök, nagy erőt ad. :)
válasza:Kedves Kérdező!
Öröm ilyen pozitív hozzáállást látni, ritka ezen az oldalon. :) Ne add fel, csak így tovább!
A "mülleres" írásodhoz csak annyit fűznék hozzá, minden igazságtartalma mellett, hogy ha előadod a leányzónak ezt a nem akarod őt megfogni kezdetű dolgot, akkor azért vigyázz, hogy ne elutasítás legyen belőle, mert azzal átesel a ló túloldalára. Hasonló szituban egyszer ilyennel elvágta magát nálam egy srác, mert annyira meggyőzően mondta, hogy nem akar semmit, hogy elhittem, hogy egyáltalán nem érdeklem, csak barátként... :) Holott bőven lett volna esélye, csak nem abban az adott pillanatban.
Kitartást kívánok, és szívből remélem, hogy a hölgy is meglátja benned az értéket, megérdemled. :) Csak ne stresszelj, merj élni!
Kedves Válaszoló!
Köszönöm szépen a jó kívánságokat és a biztatást! :) A további dolgokkal kapcsolatban, amit írtál; természetesen megpróbálom megtalálni az aranyközéputat. Majd úgyis élethelyzet valamint a lány reakciója hozza, hogy a sakktáblán mivel és hogyan kellene lépni :)
Egyébként ezt a kamuprofil dolgot nem fejeztem be, rájöttem, hogy ennek lehet pozitív oldala is :D Kicsivel több dolgot tudtam meg az eddiginél, így egy lépéssel előrébb járok nála, kicsit közelebb állok ahhoz, hogy jobban kezeljem a dolgot, emellett szórakoztató is :D Egyébként rémisztő, hogy meg tudnak nyílni az emberek egy idegennek (aki akár még egy kamuprofil is)...
Meg úgy kezd összeállni a dolog. Amikor először találkoztunk, akkor még benne volt abban a hosszú kapcsolatban. Én emiatt nem is kezdeményeztem nála, az egész kapcsolatunk az ő kezdeményezésére alapul. Mindig is érdeklődött irántam. Egy kicsit jobban a kelleténél, én meg eljátszottam a jégkirályfit. Ez egy jó ideig tartott. Utána amikor elmentem onnét, ahol ő volt, akkor én úgy voltam vele, hogy többet nem is fogom látni. Aztán el kezdett hiányozni nekem, rá egy hétre meglátogattam, aminek nagyon örült. 2x volt ilyen. Utána találkoztunk egyszer, megittunk pár pohár bort, amitől egy kicsit spiccesek lettünk. Ekkoris még együtt volt a párjával. Amikor aznap véget vetettünk a találkozónak és elbúcsúztunk egymástól... Az furcsa volt. Olyan csók előtti érzésem volt, amit kifejezetten éreztem felőle (belemart a búcsúpuszi közben a pulóverembe és nagyon közel a szájamhoz adta a két puszit, utána meg volt azaz 1-2 másodperces szünet, amit ugye a tapasztaltabbak tudnak, hogy mi követ), én akkor önfegyelmet gyakoroltam, tekintettel arra, hogy komoly kapcsolatban van, és hátraléptem, majd elsétáltam. Ekkor már panaszkodott arra, hogy kezd befuccsolni a kapcsolata. Itt viszont nagyon őszinte leszek, már én is kezdtem valamit érezni, de ezt még tudtam kontrollálni. Már én is sokat érdeklődtem felőle :) Ez vica-versa ment. Majd végleg befuccsolt a kapcsolata. Egy 2-3 hónapig nem is láttuk egymást, de közben már egyre többet beszélgettünk, egyre többet hívtuk egymást, meg hát ugye az fb chat is ment. Valahogy éreztem, hogy még közelebb akar kerülni hozzám. Már az elejétől fogva hangoztatta, hogy minden okkal történik és szerinte oka van annak, hogy nekünk találkoznunk kellett. Aztán megtörtént az utolsó találkozó. Megint el kezdtem játszani a visszafogott stílust, de annyira örült nekem, hogy elolvadtam tőle... :) Aznap végig ő kezdeményezett, aztán addig-addig "nyomult" (tényleg nem a rossz értelmében), hogy engedtem az érzésnek és megcsókoltam. Legalább félórán keresztül tartott ez. Utána tovább ittunk, és folytatódott a dolog. Majd amikor elindultam haza, akkor szájra puszit adott és megölelgetett. Azóta viszont eléggé visszafogott lett. Én a következő konzekvenciát vontam le eddig, de ezt majd úgyis megbeszélem a lánnyal (okosan :)): érez valamit irántam, ami talán több lehet, mint barátság, de szerintem megtántorodott most attól, hogy nemrég lett vége a kapcsolatának és most egy újabb kapcsolatba ugrik bele. Meg tényleg sok minden kimaradt neki, de még fiatal, és ki akarja használni a sok lehetőséget. Nagyon sok pasit vonz, most gondolom adni akar az érzésnek.
Viszont szerintem attól, hogy bizonytalanná vált a kapcsolatunk vonatkozásában (hogy ez most barátság-e, vagy valamivel több ez), velem kapcsolatban eléggé instabil lehet, szóval ahhoz, hogy én a legjobbat hozzam ki a dologból, nagyon óvatosan kell kezelnem a helyzetet. Na, ez lesz nehéz, mert ezt most nagyon könnyű lehet elcseszni. Szerintem az lesz a legjobb - de ha Ti másképp látjátok, szóljatok -, ha most teljesen úgy kezelem a kapcsolatunkat, mintha továbbra is barátok lennénk, csak kicsit természetesebb lennék, és nem lennék nagyon visszafogott. Ugyanakkor a továbbiakban is odafigyelek rá, érdeklődni fogok iránta, folyamatosan a tudtára adom, hogy érdekel, hogy mi van vele, tudni fogja, hogy rám bármikor számíthat és mindig minden esetben mellette vagyok (és ez teljesen igaz) viszont nem szabad túl soknak sem lenni. És a legfontosabb, hogy időt adjak neki. Heverje ki a fájdalmait, élvezze az életet. Aztán majd alakul valahogy :) Viszont itt tényleg az lehet a bökkenő, amit Te írtál, hogy teljesen elvágom a lehetőségeimet és teljes mértékben barátként fog kezelni.
Hát... mindenesetre nagyon jól kell sakkozni, és a lehető legmaximálisabban kell fegyelmezettnek illetve türelmesnek lenni. Tudom, hogy ez tényleg nagyon kemény menet lesz, de ki fogom hozni magamból a legjobbat ezen a téren is. Mert képes vagyok rá. Ő érte megéri. Mert nekem Ő nagyon fontos és őszintén szeretem.
Köszönöm még egyszer a válaszodat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!