Szerintetek valóban komolyan gondolja? Szerethet engem?

20 éves vagyok és megismertem egy férfit (32). Nem az életkor köztünk a legfeltűnőbb különbség.

Elég sportos, jóképű, jól öltözött. A családja elég jól állt/áll anyagilag így neki is megvolt a lehetősége arra, hogy szinte bármilyen foglalkozást választhasson. Sikeres, jól keres.

A mi családunk sincs rossz helyzetben, de azért messze nem élünk úgy, mint ők. Nem megyünk minden évben többször külföldi, világvárosokba nyaralni. Például a húga (22) meg a szülei az elmúlt egy évben voltak Párizsban, Isztambulban, Londonban, Berlinben. Mi ezt nem tudnánk megfizetni. Én is egyetemet fogok végezni, de közel sem lesz annyira jó beosztásom mint neki. Külsőmet tekintve, nem vagyok kövér, de van rajtam súlyfelesleg, ami ellen "küzdök", bár ez a szó nagyon nem jellemzi azt, ahogyan a dolgokhoz állok, mivel engem nem zavar, tudom hogy mi az ami nekem jól áll, nőies alkatom van, arányos a testem, ha nem is tökéletes.

A problémám az, hogy próbál közeledni felém ez a férfi, de én nagyon tartok attól, hogy csak be akar csapni. Ha már csak a külsőnket nézzük is. Én hetente 2-3x megyek fitnessterembe, ő meg vagy heti 5x edz. És akkor még az anyagiakról nem beszéltünk. Valami óriási hibája lehet, amiért nem egy "plázacica" típusú lány után fut? Egyébként ismerek lányokat, akiknek nagyon bejön.

Ma valahogyan ez számomra elképzelhetetlen, hogy valóban annyira tetszenék neki, amennyire próbálja bizonygatni. Egyébként nekem nagyon tetszik, de szinte az elérhetetlen kategóriába esik egyébként.

Nincsen kisebbségi komplexusom, csak hiszek abban, hogy van a zsák meg a foltja. Ti mit gondoltok erről?