Ez mennyire normális? Ti hogyan viszonyultok az "első"-höz?

19 voltam, amikor megismerkedtem az első olyan férfivel, akivel éreztem, hogy több lehet. Vele feküdtem le először, összesen 2 évig voltunk együtt. Nagyon szerettem, boldog voltam mellette. Aztán a dolgok úgy alakultak, hogy 2 év után szakítottunk. Félévvel később összejöttem egy másik férfivel, a mostani párommal.

Az elején semmi gond nem volt. Az exemmel nem jönnek ki túl jól, ugyanis az exem ma is összejönne velem, ha én akarnám. Sajnos volt egy olyan eset, amikor az exem erősen ittas állapotban közölte a párommal, hogy azt ugye tudja, hogy egy nő mindig emlékszik az első alkalomra és hogy boldog, hogy én mellette lettem nő, hogy őt választottam, és hogy ő (a párom) mindig csak második lehet, meg biztosan nem jöttem volna vele össze, ha ő nem rontja el a dolgokat, és valójában az, hogy szakítottunk csak kényszerhelyzet volt a részemről és én ma is őt szeretem a szívem mélyén, meg mindig fontos lesz a számomra.

Mondtam neki, hogy az egész röhejes. Mondtam a páromnak, hogy akkor úgy éreztem, hogy szerelmes vagyok belé, de csak most, a párom mellett jöttem rá, hogy az tényleg nem szerelem volt, csak valami amit annak hittem. Mondtam neki viszont azt is, hogy azt nem fogom mondani, hogy megbántam, mivel nem. Szerintem ma már nagyon gyakori, hogy a lányokat kihasználják. Engem az a férfi szeretett és én is szerettem, szóval én nem rossz érzéssel tekintek vissza arra a kapcsolatomra. Ettől függetlenül soha nem kezdeném újra, ezt is elmondtam.

A párom 13 évvel idősebb (az előző is majdnem ennyivel volt) és annyi barátnője volt, hogy azt büntetni kellene. Értem én, hogy egy férfinek nem feltétlenül jelentenek annyit az exek, mint általában egy nőnek, de azért mégis. Miért nem tartja tiszteletben, hogy nekem a szexualitás meghatározó dolog és nem fogom azt mondani, hogy megbántam vele?

Ettől függetlenül én soha nem beszélek a volt páromról. A jelenlegi ismert engem, amikor még az előző kapcsolatomban voltam, és egy-egy vita során azt szokta cinikusan mondani, hogy "akkor persze nem voltak gondjaid, minden jó volt, stb..."

Azt mondják, hogy kommunikációval meglehet a dolgokat oldani. Ezt akkor miért nem? Én ezt mind elmondtam. Ja és mielőtt az exem beszólt, előtte ilyen gondjaink nem voltak. Megmondtam a páromnak, hogy az a beszólás viszont tényleg borzasztóan gyerekes volt az exemtől, de az ő reakciója nem kevésbé. Komolyan, mintha nem ismerne. Mit tegyek? Annyira jó kapcsolatunk volt.