Mit tudnék ez ellen tenni, keressem meg újra?

Van egy férfi, akivel egy hónapig jártunk kb, de ahogy komolyodott a kapcsolat, kiszállt belőle azzal, hogy félti magát is meg engem is a csalódástól. Egy munkahelyen dolgozunk sajnos, mindig találkozunk. Az elején úgy volt, hogy barátok maradunk, de nekem nem megy, és ezt ő is érzi. Mindig mikor elmegy mellettem, akkor látom a szemein, hogy megállna, mondana valamit, bánja az egészet, stb. Nekem nagyon hiányzik, pedig már eltelt pár hónap azóta, hogy szakított. Neki sincs senkije, és nekem sem, szexre se kell nekünk senki. Próbáltam elfelejteni, de nem megy, sőt, egyre inkább csak rá gondolok, pedig mindent megpróbáltam... Elkezdtem járni edzeni barátnővel, ahol jobbnál jobb pasik vannak, de egyik sem érdekelt kicsit sem... Minden nap elmentem valahova másokkal, este értem haza... Elkezdtem egy tanfolyamot... A munkahelyen sokszor kikerültem, de mikor találkoztunk, és látta, hogy más férfival elbeszélgetek, hoz nekem kávét,stb, direkt nézett meg ott sertepertélt...

Folyton az jár az eszemben, hogy az ő félelme miatt nem vagyunk boldogok, pedig teljesen egy hullámhosszon voltunk... Hogy milyen jó lenne a karjaiban lenni... Sokszor aludtunk együtt, és azóta aludni sem tudok normálisan, mert hiányzik, hogy ő is ott legyen...

De félek felkeresni ezzel, mert az van bennem, hogy ha akar valamit, miért nem keres ő, vagy talán nem mer, mert már az milyen lenne, ha ennyi bántás után újra kezdenénk? Én sem tudnám, hogy bízzak benne...