Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek megtalálhatom még a párom valaha?
Figyelt kérdés
Harminc év fölött vagyok,igen tudom hogy ez még nem annyira idős korosztály.Nagyon régóta vagyok egyedül,körülbelül 10 éve vagy több.Átlagos vagyok külsőre,próbálok vidámnak mutatkozni és barátságos természetem van.Vannak jó barátaim,rendes kollégák és biztos munkahelyem és lakhatásom.Vannak terveim,szeretnék saját lakást és családot alapítani egy nővel aki elfogad és érzem hogy szeret,szeretnék gyerekeket mert tudom hogy jó apa lennék.Mégis úgy érzem én vagyok saját magam ellensége,egy akit nem tudok legyőzni.Annyira elzárkóztam mások elől hogy szinte rettegek kitárulkozni őszintén és szeretni.Ez akkor jön elő ha valaki szimpatikus és elkezdek vonzódni hozzá,egyszerűen érzem magamban azonnal zárom a kapukat és leblokkolok.Ez gondolom látszódik rajtam és innentől jön az újabb csalódás,mindent próbálok elfelejteni és eltüntetni.Volt hogy ez miatt munkahelyeket hagytam ott és mindent fölégettem magam után,kapcsolatokat barátságokat egyaránt.De egyszerűen úgy érzem hogy társ nélkül semmit sem ér az élet,és ez a gondolat néha megőrít.Volt már valaki hasonló helyzetben? 30 évnél idősebb emberek véleményére vagyok kíváncsi ,inkább 40 körül.Szerintetek kitörhetek ebből valaha,vagy adjam föl? Már túl késő a családalapításra és hogy találjak egy igaz társat?
Nem késő. De elég önsorsrontó személyiséged lehet, ha családot akarsz, mégis időnként mindent "felégetsz", ha csalódsz vagy tartasz a csalódástól. Valószínűleg itt kellene keresgélni a kudarcaid okát, talán valami "jó" szülői példát kaptál a felelősségvállalásról, ha vágysz arra, hogy megszelidíts valakit, de menekülsz ettől. Lehet pár hónap pszichológus, és tudatosítani tudnád, hogy miért választod ezt az utat. Na meg mellékhatásként megtanulnál beszélni az érzéseidről, és a nagy barátságosság álcája helyett őszintén vállalni, mert csak a fejedben ciki és kockázat nélkül nem csak a csalódás kerül el.
2021. febr. 28. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 A kérdező kommentje:
Nem kaptam jó szülői példát a fatertól,korán elhagyott minket és nem sokkal később megtagadott engem majd meghalt.Anyu volt aki példát mutatott a kitartásról ,odaadásról,szeretetről.
2021. febr. 28. 22:51
3/7 anonim válasza:
30 felett senkit nem érdekel, mennyire volt nehéz a gyerekkorod. a felnőtté válás része, hogy felismerd a hibákat, amiket a nevelésed során kaptál ÉS kezdj velük valamit. én sem kaptam jó példát édesapámtól. na és. ott van példának édesanyám, meg egy csomó más ember, akitől tanultam ezt-azt arról, hogy is kéne jó szülőnek lenni.
szóval nem késő, de ne törődj bele ebbe az állapotba.
2021. márc. 1. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
"szeretnék ... családot alapítani egy nővel aki elfogad és érzem hogy szeret"
Ezen jót derültem :D
Nincs olyan nő aki "elfogad" és "szeret", maximum akinek megérsz annyit, hogy hajlandó veled maradni. Persze lehet, hogy ő is agyba-főbe fog csalni, de veled marad.
Nem fognak elfogadni, neked kell hozzájuk idomulni, úgy formálni, változtatni folyamatosan magadat, hogy megfelelj...
Szerintem ne akarj se nőt, se családot, főleg ha van biztos munkahelyed (gondolom ez által pénzed is), inkább foglalkozz magaddal, élj magadnak és legyél te ez aki dönt, aki "elfogad" másokat. Magyarán legyél te ez aki válogathat, aki miatt a "sorban" állnak a nők.
2021. márc. 1. 06:22
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
4# Értem ezt hozzáállást de az én személyiségem más,nem erre vágyom,a megcsalásról ne is beszéljünk ,abba tuti beleőrülnék ha megtudnám.Sokan mondták már hogy éljek úgy ahogyan leírtad de számomra ebben semmi cél nincs.Ez nem élet így hidd el.
2021. márc. 1. 15:45
6/7 anonim válasza:
Simán lehet akkor, hogy azt hiszed, az apád leszel, ha családod lesz, aki szintén menekült. Az is lehet, azért csinálod, hogy megfejtsd őt vagy mert hiányzik. De ezt kellene valahogy tudatosítanod, akár pszichológussal, hogy te egy másik ember vagy. Mindenki örököl hülyeségeket, de ahogy 3-as is mondta kissé keményen, 30 évesen már nem érdemes a szüleinkre fogni és hátrafelé nézve élni. Nekem bevált, hogy belegondolok, melyikkel jobb élni, ha meg sem próbálom és azért ostorozom magam, hogy "mi lett volna ha", vagy ha bevállalom és ezzel együtt azt is, hogy lehet, rosszul döntök. És mi lehet legrosszabb? Hogy valaki azt mondja, hogy nem te kellesz neki? Vagy kiderül, hogy ő sem az, akinek hitted? Ennél nem rosszabb, ha senkinek sem adsz esélyt, miközben elmegy az élet? Döntsd el, de aztán ne siránkozz felette. "A bátorság nem a félelem hiánya."
2021. márc. 1. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
"a megcsalásról ne is beszéljünk" pedig ez 100% hogy bekövetkezik, akármit is csinálsz ellene. Egy idő után elmúlik a rózsaszín köd, kiderül, hogy nem vagy tökéletes (senki nem az) és a legtöbb csaj le fog lépni, ha úgy érzi van még lehetősége "jobbat, szebbet, gazdagabbat stb" találni. És egyikben sincs annyi becsület, hogy tisztán, normálisan szakítson, inkább a "könnyebb" utat választják.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: