Hogy oldható ez fel, h félek elköteleződni valaki mellett, de közben meg feleslegesnek érzem magam társ nélkül?

20-as éveim végét taposó férfi vagyok, jó képességekkel,jól nézek ki,látszólag jól élek,de valójában baromi szarul vagyok. Tulajdonképpen azt érzem, hogy teljesen mindegy, mit csinálok, senkit nem érdekel. Gyerekkoromban a szüleim a teljesítményem alapján ítéltek meg,ezért nagyon teljesítménykényszeres lettem, elvégeztem több egyetemi szakot,majd Y generációsan munkahelyről munkahelyre járok,képzem magam,egész új területeken próbálom ki magam, sok sikert elérek, de ez az egész csak amolyan kompenzáció. A szüleimtől már rég elköltöztem, alig találkozom velük és már egyáltalán nem érdekli őket,h mit érek el vagy mit nem. Mindenki más esetében is az a helyzet, h vannak barátaim akikkel jól elvagyok néha,de a többség csak akkor keres ha valamit kérni akarnak. Most nagyjából egy hónap eltelt úgy,h az ég világon senki nem keresett, csak a melót csináltam,kajáltam,edzettem és néztem a sorozatokat, fel is szívódhattam volna, az se tűnt volna fel senkinek. Na most ha lenne egy társam,akkor nyilván nem érezném ezt a feleslegesség érzést,de ugyanakkor van egy visszatartó erő, h csak azért nem akarok belemenni egy kapcsolatba,h a bennem lévő ürességet kitöltse valami(vagy valaki), de persze lehet ,h csak szimplán félek az elköteleződéstől,mert a szüleimtől csak rossz mintát láttam ezzel kapcsolatban.