Miért nem értik meg sokan ezeket a problémákat?

Rendszeresen látom, hogy ha egy férfi panaszkodik vagy leírja a negatív tapasztalatait a másik nemmel, egyből betámadják és ráhúznak mindenféle negatív jelzőt. Személy szerint nem bírom az inceleket, nem értek egyet a mániájukkal, viszont azt sem értem, hogy miért állítanak be mindenkit egy világi lúzernek, aki mesélni mer a negatív dolgokról?

Teljesen normális, sőt, még kifejezetten jó pasiktól is sorban hallom mindenhol, hogy alig találnak normális nőt. Hűséges, odaadó férfiaktól sorban hallani, hogy megcsalják őket. Ha megnézem azt az ismerősi köröm, akiket jobban ismerek, talán 2 lányt tudok, aki még nem lépett félre. Az meg szinte teljesen alap, hogy nincs olyan lány, aki ne hazudna valami keményet a kapcsolatában.

Nem, nem mondom, hogy a férfiak szentek vagy csodálatosak, mert nem. De, miközben állítólag ők lépnének rendszeresen félre, jóval kevesebbet tudok köztük, aki félrelépett. Egyszerűen fáj látni, hogy a nincs egy normális pasi szövegek mögött látni, hogy egyszerűen tönkrementek a srácok a csalódásokban és valóban nem is lesznek utána már normálisak.

Itt is azt látni, hogy mintha a nők ezeket a dolgokat nem tudnák hova tenni és egyből szidnak minden férfi válaszolót. Tényleg ennyire nehéz elhinnetek, hogy mások ilyeneket élnek át? Vagy ennyire nem akarjátok látni? (Ezt mondjuk többször is láttam a környezetemben. Lány barátok elszidták a félrelépést, de amint az egyikük félrelépett, azonnal védték az illetőt. Majd, pár hónapra rá újra elszidtak minden félrelépőt és mintha számukra nem is létezne, hogy ők is megtették.)