Menyire feminista ilyen téren, egy átlag nő ma?

Nem tudom, ez mennyire feminizmus kérdés, szerintem fontos, hogy egy férfi legyen tisztában az érzelmeivel, tudja őket megélni, beazonosítani, azokat egészségesen kommunikálni a szerettei és saját maga felé is.

Ugyanakkor én nem vagyok egy ilyen ömlengős típus, és nekem például nem tetszik, ha pl. egy férfi összezuhan vagy fegyelmezetlen, szanaszéjjel van, és alapvető hétköznapi tevékenységeket nem tud elvégezni hatékonyan, mert nem tudja helyén kezelni az érzelmeit, ne fogja az érzelmeire azt, ha másokkal nem viselkedik megfelelően vagy nem végzi el a kötelességeit.

Persze, legyen szomorú, legyen bánatos, csalódott, féljen is, de ne kezdjen el bőgni olyan helyzetekben, amikor pl. arra van szükség, hogy helyt álljon.

Persze, mindenkinek lehet rossz napja, mindenki lehet rossz passzban, az is érthető, ha valaki mondjuk egy gyászhír után kicsit visszavesz a lendületből, de én azt látom, hogy sok pasi vagy totál érzelemmentes pszichopataként viselkedik, vagy addig dobozolja a sz-rt, amíg a legkisebb apróságra ki nem robban indokolatlanul hevesen, esetleg toporzékol, mint egy ovis. Egyik sem jó, keressen valami olyan módszert, amivel hatékonyan fel tuja dolgozni az érzelmeit.

Én feminista vagyok a szó eredeti értelmében (gyakran védem a férfiak jogát a túlzó feministákkal szemben, én valóban az egyenlőséget tartom szem előtt)

Sírhat. Lehet gyenge, sőt legyen is néha, ossza meg velem. Nyilván ne állandóan, de egy egészséges mennyiség belefér, kb annyi, mint nőknél is. Nők se hisztizzenek 0-24.

A feminizmusnak nem sok köze van a férfi érzelmekhez, nem tudom miért hoztad szóba.

A véleményem az, hogy mindenkinek lehetnek érzelmei nyilván...

Nem is igazán látom hogy a férfiakat meggátolná különösebben a való életben az a sztereotipia, hogy uuuu ők nem lehetnek szomorúak. Most nem tudom hogy ez mennyire egyedi eset, de bármerre is sodródtam az életemben, mindig láttam férfiakat, akik egy szempillantás alatt hajlandóak voltak panaszkodni, sopánkodni, szomorkodni, stb. Még férfi könnyeket is láttam!! (bár oké, ez ritka, de tegyük hozzá hogy a felnőttek között úgy általában ritka; felnőtt nőt se sokat láttam csak úgy sírni)

Oké persze nyilván van néhány férfi aki úgy tartja, hogy a sírás csak a gyenge, figyeleméhes nőkre jellemző, nekik meg több tartásuk van annál hogy idáig süllyedjenek, de személy szerint úgy vagyok vele hogy aki ennyire hülye, az nyugodtan szenvedjen magában.

Én nem gondolom, hogy a férfiaknak ne lehetne érzéseik és ne sírhatnának, ha épp úgy érzik. Emberi lények vagyunk, szerintem fontos, hogy egy férfi is kifejezze az érzéseit és ne mutassa magát egy kősziklának, mert különben gyengének van titulálva.

Barátom pl nem túl érzelgős típus, de tudja jól, hogy bármiben számíthat rám és nem fogom soha jelzőkkel illetni, ha ne adj isten elsírja magát.

OFF: Én itt 99%-ban az elmeháborodott, osszuk újra a nőket, vegyük el a jogaikat, kényszerítsük szexre meg klónozzuk és idomítsuk őket típusú inceleket láttam "gyalázni" nők által és még ezek fényében sem olyan gusztustalan módon, mint ahogy azt ők teszik! Szóval nem kell idekeverni nem ideillő dolgokat, az incelek bőven rászolgáltak arra, hogy olyan legyen a megítélésük, amilyen.