Én gondolom rosszul? Tényleg csak önbizalom kell? Hogyan?

Az biztosan lazítana rajtad, ha legalább már lett volna kapcsolatod. Akkor tudnád, hogy nem vagy reménytelen és másnak is kellesz.

Csak azért viszont összejönni olyannal, akivel alapból nem jönnél össze, hogy legyen valakid és önbizalmat meríts belőle nem lenne szép dolog. Sőt.

Próbálj meg belemenni a csak sex dolgokba, abból meríteni egy kis önbizalmat. Ha már sexre jó vagy a nőknél, akkor már csak idő kérdése, hogy megtaláld azt, aki komolyabban is foglalkozna veled.

Bakker egy mondatot hagyok ki, és az a legfontosabb. :D Köszönöm, hogy szóltál.

Ez esetben sokkal nehezebb a szitu. Te nem fogsz önbizalmat találni a sexben, sőt ellenkezőleg.

Azt fogod csak érezni, hogy csak arra kellesz a pasiknak.

Férfiként az önbizalomhiányos nőkkel 1 probléma van és 1 jó dolog. A probléma az, hogy a sexre menő férfiak megérzik és kihasználják ezt. Tehát légy óvatos és ne engedd kihasználni magad.

A jó dolog pedig, hogy egy rendes fazont a félénk nő nem ijeszt el. Nem tudom hány éves vagy, de a srácok illetve fiatal felnőttek (~25 éves korig) szintén félénkek és egy magabiztos nő még el is tántorítja őket. Ők nagyon örülnek annak, ha egy lány nem magabiztos.

Minden jóban van azért rossz is. Sajnos a túlzott önbizalomhiány beforduláshoz is vezethet, és ahogy olvasom vezet is. Lehet próbálkoznak nálad olyanok is, akik komolyan akarnák a dolgot, de nem veszed a jeleket.

Egy picit próbálj nyitottabban élni 1-2-3 hetet. Ne összehúzd magad a villamoson, hanem legyél kicsit nyitottabb.

Tudod mint régen az iskolapadban. Ha összekulcsoltad a karjaidat, akkor elzárkóztál a tudás elől, míg ha szétnyitott kezekkel ültél, akkor nyitottál a tudás felé és jobban felfogtad a dolgokat.

Őszinte leszek, a fenti tanács nem a legjobb...sőt kb a hajadra kenheted, de nem tudok okosabbat írni. Sajnálom.

Ha szerencséd van, akkor találsz valakit, vagy valaki megtalál téged.

Én a férjemet is így „találtam”. Aranyos volt, jó fej, de tiszta görcs, tiszta para. Volt hozzá türelmem, szép lassan alakult ki a kapcsolatunk, de eleinte sokat kínlódtunk szexxel, bizalmi kérdésekben stb. Aztán leomlott a fal. Azt kell mondjam, hogy egyszerűen látható volt rajta az önbizalom erősödése. Egyenesebb lett a tartása, harsányabb a nevetése, kezdeményezőbb lett az élet sok területén, a karrierre is felfelé kezdett ívelni. Egy jó kapcsolat önbizalmat és tartást ad.

Ő a mai napig azt mondja, hogy az igazi személyiségét nekem köszönheti. Mellettem találta meg önmagát. Ebben semmilyen önképző kör nem tudott volna segíteni, ehhez egy kapcsolat kellett.

Tudom, hogy nehéz találni, tudom, hogy szerencse, csillagok állása stb., de ide egy normális hapsi kéne, aki halálba szeretget téged. Nálunk ez volt a gyógyszer….

Még egy olyan tanácsom lenne a számodra, hogy ismerkedj neten keresztül, de ne párkeresés céljából.

Nem is kell arc hozzá (najó azért kb tudjad fixen, hogy az illető férfi és hány éves). Sokan szeretnek beszélgetni ismeretlenekkel, akár egészen vad témákban is, hisz úgysem ismer, úgysem fogja megtudni, hogy ki vagyok. Neki elmondhatom.

Ezáltal oldottabb lesz a beszélgetés és mégis egy férfivel beszélgetsz.

Ez a tanács lehet furcsán hangzik, de akár mi is válthatunk 1-2 levelet (25 éves vagyok és bizonyítottan férfi) itt gyiken, név nélkül és soha nem is kell semmi több.

Ezeknek a beszélgetéseknek az lenne a lényege, hogy te nyitsz. Te kérdezel (illetve a másik is), nem pedig arra vársz, hogy a másik fél kérdez, te válaszolsz és visszakérdezed ugyanazt.

Lehet ennyire nem mélyek az önbizalomhiány gyökerei, de jobbat nem tudtam kitalálni.

Ha neten keresztül tudsz majd ismerkedni, akkor hátha nyitottabb leszel élőben is.

Vagy, és igazából ez lenne a jobb:

mint írtad voltak már olyanok, akik szerettek volna veled párkapcsolatot. Most a férfiak ellen beszélek, de őszintén mondom neked, hogy menj el 1-2 ilyen randira. Beszélgess velük és szokj hozzá a randizáshoz. NEM kell semmi extrát csinálnod, amit nem akarsz, de teher alatt nő a pálma. Beszélgess, érezd jól magad, hagyd hogy bókoljanak neked és a randi végén elbúcsúzol. Kicsit ez hitegetés, meg nem szép dolog a srácokkal, hogy alapból úgy mész randizni, hogy nem akarsz tőlük semmit, de az sem állapot ami most van. Valahogy ki kell törnöd belőle.

4-es vagyok: na igen, rögtön gondoltam. Figyelj..barátnőt talán még nehezebb találni, mint pasit, én ezt tudom:) Legalábbis megbízható, jó barátnőt. De hidd el, akik most a barátnőid, nagymértékben éltetik benned ezt a felfogást (velem az unokatesóm és az egyik barátnőm csinálja ezt állandóan, ilyen típusok). Egyébként egyszer elmehetsz egyedül is sétálni, mászkálni a városban, hogy saját benyomásokat szerezz, és ne mindig ugyanazokkal legyél. El tudnám azt is képzelni (magam számára is), hogy elutazol egy közeli európai városba egy hétre vagy ilyesmi (fapadossal ez már simán elérhető, hostel árak szintén rendkívül alacsonyak), tehát egy kis időt tölts egyedül, 25 éves vagy, és jogod van hozzá, láss világot, gyűjts erőt, és lépj ki az eddig megszokott kereteidből.

nagy önbizalomlöketet fog adni. Ráadásul, ha valamilyen mediterrán országba látogatsz el, akkor még a pasik is alá fogják támasztani, hogy milyen jó csaj vagy:)) mert ott aztán nem rejtegetik véka alatt, ha tetszetős vagy:)) Na jó, utóbbiakat már tényleg csak példának írtam, hogy nézz körbe milyen szép és nagy a világ, nem csak az a territóriumod, amiben most mozogsz, sokkal több és színesebb lehetőségeid vannak, mint amit most látsz, vagy amire évek alatt kondicionáltad magad.