Vajon ennek a srácnak tényleg úgy tetszem, ahogy vagyok?

Csak haverok vagyunk, de azért néha mond érdekes dolgokat. Pl. mikor egymásba botlunk a suliban, utána mondta már többször is, hogy jó volt téged látni, mégha csak kicsit is, úgy örültem neki, stb, de a vicc az, hogy ezekkor az alkalmakkor pont tök csúnya voltam. Szét volt menve a hajam, smink se volt rajtam, hullafáradtnak néztem ki, egyszer a gyakorlati helyunkon is látott, ocska melegítőben és tragyasan, és mégis annyira bámult, mintha valami hercegnő lennék. Meg mindig keresi az alkalmat, hogy vegyünk fel közös tárgyakat, üljünk egymás mellé, haza szeretne utána kísérni.

Ti mit gondoltok? Mert én odavagyok a srácért! És nem tudom, hogyan közeledhetnek hozzá kicsit.

21L