Érdemes úgy, barátnőt szerezni, hogy nem miattad van veled, hanem inkább azért hogy neki legyen jó?

Bebeszélheted magadnak, hogy a párválasztás egy önzetlen dolog, de az a helyzet, hogy mindenki önző dolgok miatt indul neki, hogy neki legyen jó. Aztán később, mikor megszereti a másikat, szeretné, ha az illető boldog lenne és ezért mindent megtesz. De ezt is azért teszi, mert neki jó érzés, ha a másik boldog.

Tehát véleményem szerint színtiszta altruista viselkedés nem létezik- még édesanya- gyermek kapcsolatban sem: ott pedig az anya azért önzetlen, hogy a génjeit továbbadja.

L

Bizonyos értelemben mindenki egy kicsit önző érdekből lép párkapcsolatba, de ez független attól, hogy milyen nemű.

Van, aki azért, hogy mutogassa, bár ilyen embert nem ismerek, de nektek elhiszem, hogy ilyen is létezik.

Van, aki azért, hogy eltartsák (férfi és nő egyaránt, csak a férfi típusát ennek ti azért ismeritek kevésbé, mert nőkkel ismerkedtek, nem férfiakkal).

Van, aki fizikai biztonságot keres, mert védtelennek érzi magát.

Van, aki boldog akar lenni valaki mellett (és mindegy neki, hogy a másik is boldog-e mellette), és van ennek a fordítottja is, a mártír típus, aki azt keresi, aki mellette boldognak érzi magát, csak ez nem feltétlenül kölcsönös.

Én azt keresem, akivel összepasszolunk, hasonló ritmusban élünk, hasonlóképp tervezünk, hasonlóképp gondolkodunk, hasonlóképp önálló felnőttek vagyunk, akivel a különbségek összeegyeztethetők, és kölcsönösen boldoggá tesszük egymást. Úgy akarok párkapcsolatban élni, hogy a párom is boldognak érezze magát mellettem, de én is annak érezzem magam mellette, így tudunk leginkább kiegyensúlyozott légkört kialakítani és biztosítani magunknak és az esetleges leendő gyerekeinknek.

Remélem, valamit ebből is megértettél, de ha tovább akarod ócsárolni a többi embert, akkor további jó szórakozást hozzá. Nekem jelenleg rendben van a vérnyomásom, nincs szükségem arra, hogy önmagam stresszelésével emeljek rajta. :-)

Nem azért, de miért lennék olyannal, akivel nekem nem jó, nem tesz boldoggá? Szerinted miből kéne állnia egy párkapcsolatnak, mi a célja?

Nyilván, ha szeretem a másikat, arra törekszem, hogy boldog legyen ő is, de mit ér ez, ha szenvedek? Ilyen felállásból nem lesz harmónikus kapcsolat. Persze, az más kategória, hogy egyesek felvágnak a párjukkal, de csak gondolj a vén 50-60-as pasikra, akik 20 éves nővel vannak. Mindkét nemből lehet ilyen szitukat kiemelni, meg még ennél rosszabbakat is.

De a kérdésre válaszolva: amíg ennyire korlátolt és önző a gondolkodásod nem éri meg barátnőt "tartanod".