Hogyan lehet gátlások, félelmek nélkül egy 30 éves férfinak randira járnia, ha 2 hónap alatt 8 randi bukott meg (7 szer én nem kellettem), pedig sok képcsere és messengeres hangüzenet váltások voltak legtöbb esetben?

E világon ha ütsz tanyát,

hétszer szűljön meg az anyád!

Egyszer szűljön égő házban,

egyszer jeges áradásban,

egyszer bolondok házában,

egyszer hajló, szép búzában,

egyszer kongó kolostorban,

egyszer disznók közt az ólban.

Fölsír a hat, de mire mégy?

A hetedik te magad légy!

Rossz dolog a visszautasítás, de le kell nyelni, és ha párt akarsz találni akkor ezt félre kell tenni és tovább próbálkozni. Mert ugye ha feladod akkor is egyedül maradsz, de még csak azt sem mondhatod el magadról, hogy mindent megtettél.

Aki akar, az talál magának párt előbb vagy utóbb.

Nem ártana elemezni azokat a találkozókat is, esetleg abból is rájöhetnél mivel lehetett probléma. És nem, nem mindig az a baj hogy a nőknek csak a bradpittek és a pénz meg a bmv kell, mielőtt ezzel védekeznél.

Akkor benned van a hiba.

Gondolkozz el mi a gond benned.

Én nem sokkal randiztam, de a 90%-a megvolt, volt aki az elsőn már.