Miért van zavarban, miért feszeng a közelemben, ha egyszer nem akar tőlem semmit?

Van egy lány, akivel régen haverok voltunk, aztán elkezdtem egyre többet érezni iránta, majd végül bevallottam neki, hogy többet szeretnék,mint barátság és elutasított, erre mondtam, hogy jó, akkor maradjunk haverok. Ő viszont elkezdett kerülni, más lett mint előtte, nekem nagyon rosszul esett, hogy olyanok lettünk mint két idegen. Próbáltam vele megbeszélni (többször is) és mindig azt mondta hogy ő szeretné ha jóban maradnánk és természetes hogy barátok vagyunk, de közben meg egyre elutasítóbb lett velem, egyre inkább feszengett a közelemben, így végül én mondtam neki, hogy inkább szakítsuk meg a kapcsolatot egy időre, de ez lehetetlen mert egy helyen dolgozunk, pár héten belül újra elkezdtünk beszélgetni, de teljesen kiszámíthatatlan ,egyik pillanatban lelkesen javasolja hogy csináljunk közös programokat, máskor meg rám se néz, vagy ha odamegyek hozzá beközli, hogy mégsem akar jönni velem. Ha meglát sokszor zavarba jön, máskor bunkózik, megint máskor tök természetesen elbeszélgetünk. Tényleg csak annyit szeretnék, hogy normalizálódjon a kapcsolatunk és jóban legyünk mint régen, de nagyon megnehezíti a dolgom ezekkel a folyamatos hangulatingadozásaival. Már rég nem érdekelne ha folyamatosan természetesen viselkedne velem, viszont ezzel a sok furcsasággal mindig azt az érzetet kelti bennem,mintha érezne még irántam valamit és így nem tudok túllépni ezen, pedig szeretnék már mások felé nyitni, de így csak rá tudok gondolni.