Tényleg igaz, hogy a társkeresési és szexuális értéke egy nőnek 23, még egy férfinak 38 éves korában éri el a maximumát?

+előző vagyok, azt viszont azért hozzátenném a dologhoz, hogy én a saját életemből kiindulva úgy látom, hogy 23-24 éves koromig, amíg még fősulira jártam, sokkal több csajt tudtam elkapni, hiába, hogy csóró gyerek voltam, de viszont volt időm, energiám és lehetőségem bulizni, csajozni.

Most, 34 évesen már elég jól el vagyok már eresztve anyagilag, és ronda se vagyok, tehát a barátnő/feleség posztra jelentkező lenne bőven, viszont alig van időm a melón meg a hobbikon kívül bármire is, jó, ha kéthavonta egyszer eljutok egy buliba, arra meg végképp nincs időm, hogy randizgassak meg komoly kapcsolatot fenntartsak.

Szóval annyira nem egyszerű.

"14" reagálva...

Egy 25 éves Nő a legjobb korban van ahhoz, hogy családot alapítson, ezzel nem lehet vitába szállni.

Egy 25 évesen férfinek nagyon ritkán van saját egzisztenciája ilyen fiatal korban. Ha a szülök benyúlnak a zsebükbe és alátolják a lakást és a többit, akkor igen, de lássuk be, hogy nem ez a jellemző. Anno 25 évesen jöttem ki az egyetemről mérnökként, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy egy kezdő diplomás fizetése semmire nem elég, azután kezdtem neki a második diplomámnak a munka mellett és a kezdő keresetem éppen arra volt elég, hogy fenntartsam magam. 30 évesen 3 év gyakorlattal már a dupláját kerestem a kezdő béremnek, 15 év elteltével önálló vállalkozásom van és már nekem dolgoznak a fiatal pályakezdő mérnökök.

Érdeklődve olvasom, hogy a mai 25 évesek milyen érettek és felvilágosultak az élet dolgaival (legalábbis itt a fórumon), hát a tapasztalatom nagyon nem ezt mutatja. Nulla gyakorlattal kijönnek az iskolából és azt hiszik, hogy tudnak valamit, aztán amikor bekerülnek a mélyvízbe azonnal rájönnek, hogy milyen kis naivak voltak és visszavesznek egy lapáttal. Az Ego nagyon sok emberben alapfelszerelés, de tudás már ritkán társul hozzá. A legfőbb különbség egy 25-35 éves férfi között az élettapasztalat, hogy volt már néhány munkahelye, hogy dolgozott már együtt más emberekkel, hogy megtanult csoportban gondolkozni, hogy megtanult megfelelően kommunikálni és hosszasan sorolhatnám. Ezt nem lehet az iskolában megtanulni.

Aki lepontozta a tegnap 14:50-kor írt válaszomat: várom az ellenérveket.

Egyébként semmi furcsa nincs ebben, van a mondás is, hogy a férfi olyan, mint a jó bor, a korral nemesedik. Nyilván nem a pocakos, leharcolt külsejű, lélekben kisgyerek 30-asokról van szó, hanem egy olyan férfiről, aki már megtalálta a szenvedélyét és a hivatását az életben, kiforrott a személyisége, erős és stabil (de nem görcsösen megmerevedett) világképe van, tudja mit akar stb.