Egymás után ez már a negyedik alkalom amikor ez történik velem. Miért?

Nem tartanak szexinek. Randizás során azért néha próbálj fizikálisan is közeledni feléjük (pl megsimíthatod a vállát amikor megszólítod, vagy egy kicsit a derekát, amikor előre engeded). Lehet egy kicsit szemtelenebbül is udvarolni, a lényeg, hogy ne tűnjön erőltetettnek. Nagyon kevés érintés is elég, a lényeg, hogy legyen valami. Búcsúzáskor ne adj ilyen baráti puszit (arcösszesimulós levegőbeli), hanem csak adj egy puszit az arcára és kész.

Ezeket amúgy úgy tudod fejleszteni, ha egy kicsit többet foglalkozol a testeddel-lelkeddel. Sportolj, táncolj, jógázz. Látszani fog, ha valaki tud bánni a testével.

A szikra szöveg általános dolog. Én is kapom rendesen. Fogalom zavar van ezzel kapcsolatban, ezért mindig rákérdezek ezalatt mit értenek. Van aki szerint a szikra az a szerelem, mások szerint fellángolás, az az érzés, hogy hiányzik a másik és vele akarsz lenni, pillangók a gyomorban, de ez ugye amilyen gyorsan jön olyan gyorsan megy. A nagyon fogalom zavarosok szerint a szikra az vonzalom, na ott viszont tényleg nincs mit tenni az már biológia. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy akármelyik opciót nézve, nem benned van a hiba. Lehetsz a világ legjobb embere, akkor sem fogsz tudni érzelmet kicsikarni a másikból. Ha nem érzik ezt, akkor ez van. Lehet hogy csak idő kellene nekik, de az is lehet hogy sose fogják érezni. Olyan világot élünk ahol mindenki rögtön akar mindent: szerelmet is. Van aki belátja egy idő után. A folyamatos szikra keresők is vagy lehorgonyoznak egy "szikra" mellett aztán csodálkoznak ha az kialszik és elmúlik a "szerelem", vagy sose találják meg a szikrát és belátják, hogy lassú víz partot mos, ha egyébként minden más stimmel a másiknál csak szikra nincs.

Ne vedd magadra. A párkeresés sajnos nem könnyű.

Velem is volt mások iránt ilyen és másoknak is volt velem kapcsolatban. Egyszerűen vannak kapcsolatok és beszélgetések, amik annyira kémiátlanok, hogy az ember nem tud normális érvet felhozni arra, hogy miért nem, azon kívül, hogy "mert nem érzem".

Volt, akivel este 8-kor találkoztunk és reggelig beszélgettünk, volt, akivel bejártuk a várost, különleges emberek voltak, nagyon jó társaság, intelligensek, figyelmesek, jóképűek és minden, amit nőként fontosnak tartok a másikban. De egyszerűen nem éreztem azt, hogy hozzá akarok bújni, meg akarom csókolni, vagy egyáltalán, hogy számomra jó lenne vele egy párkapcsolat.

Valahol vonzottak is, nyilván ha sok dologban egyetértünk, tartalmasan elbeszélgetünk és elismerem, hogy jól néz ki, valahol vonz az illető. De nem úgy, mint ahogy azok, akikkel együtt is voltunk. És nagyon lelkiismeretfurdalást éreztem emiatt, meg még a barátaim is nehezteltek rám, hogy ott volt egy jó pasi és képes voltam visszautasítani... De ez nem megy füttyszóra, vagy érzi az ember, vagy nem.

És bármilyen elcsépelt, itt tényleg nem a másikban van a hiba, nem is benned, hanem valahogy köztetek.

"még senkivel sem érezte ilyen jól és szabadon magát"

Azaz felszabadult volt, mert számára a dolognak nem volt tétje.

30/f