Most akkor a diplomások tényleg felsőbbrendűnek hiszik magukat, és csak a "fajtájukkal" hajlandóak szóba állni?

Most nem mindegy, ha a szakmunkások is ugyanúgy lenézik a diplomásokat, és részükről is csak a 'krumplit kérek kólával' poénok mennek?

Egyébként amíg szorgalmas, dolgos ember, addig nem nézek le valakit csak azért, mert nincs diplomája. Fordítva viszont nem biztos, hogy így van, és attól ők még simán lenézhetnek engem, mert egyetemre járok.

21/L

Ez, emberfüggő. Van aki igen, van aki nem.

Találkoztam több diplomás nővel, akik úgy gondolták, jó páros lennénk.

Egyszer próbáltam, de soha többé. Lehet elfogadni, alkalmazkodni, tolerálni, de minden kép, nagyok az eltérések, amik előbb-utóbb kiütköznek.

Srác vagyok diplomával, nem felsőbb rendűségről van szó, legalábbis részemről. De én első sorban olyan lányt keresek ki szabadabb. Tehát nem kell,több váltásban dolgoznia/hétvégén. De viszont én sem szeretnem eltartani főleg hazásság előtt, csak sima össze költözésnél. Diploma ha jó szakot végeztél akkor kapsz olyan munkahelyet ami nem túl kötött.

Az a munka ami sok időt elrabol, mert egymáshoz kepést csúszva dolgoztok a kapcsolat rovására is mehet. Legalábbis én nem rajonganék egy ilyen kapcsolatért.

Diplomas vagyok de eszembe sincs az alapjan part keresni hgy mi az iskolai vegzettsege. Ha egy fodrassz csajszival erzem jol magam akkor vele fogok osszejonni.

25F

Köztünk is vannak olyanok, akikkel szóba sem állnék, szaktól függetlenül. Egy diplomát elvégezni jobb esetben annyi, hogy eléd raknak mindent, az utolsó jegyzetig, és összehazudsz valamit a szakdogába, aminek a metodológiáját érted is, hogy ne bukj bele a védésbe, rosszabb esetben kell hozzá elvontabb gondolkodás, de nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Én mérnök-(fél)bölcsész hibrid vagyok, erről a kettőről tudok nyilatkozni: mindenki el tudja végezni a szakot, aki képes beosztani az idejét és leülni megérteni/beseggelni az adott anyagot. Egyáltalán nem akkora dolog, hogy bárki el legyen hűlve egy BA/BSc diplomás teljesítménytől. Más kérdés, hogy mit raksz hozzá önerőből, és képzed-e magad tovább.

Nem arról van szó, hogy csak diplomásakkal állok szóba, de egy kezemen meg tudom számolni, hogy azok között, akik nem diplomások, hányan vannak olyanok, akik nem lustaságból tartanak ott, ahol. Őszintén, van 12 államis féléved (a mai rendszer szerint), általában anyádék pénzén élsz, vagy tudsz vállalni diákmunkát, amiből elvagy, és marad egy valag időd, ha másra nem, levelezőre vagy estire. Nem minden a papír, de sok helyre belépő, még ha a műszaki pályáról is beszélünk (ahol amúgy nem mindig igaz ez, bár a nagyvállalatoknál szinte kivétel nélkül). Kérdem én, mi a tököm jobb dolga volt az illetőnek, ha nem egyetemre menni? Ha el kellett tartania a családját, és minden kötél szakadt, akkor oké. De az, hogy valaki azonnal élni akar meg "nem padban csücsülni" nekem egy gyenge jellemet sugall... És amúgy is rühellem az olyan embereket, akik lusták gondolkodni vagy türelmetlenek valamit megérteni, megtanulni, valaminek utánajárni. Sosem tudtam velük beszélgetni normálisan, csak felszínes szarokról, ennél meg azért több kell ahhoz, hogy valaki mellett maradni akarjak...

Persze! Gyorsan szakítok a párommal... most hogy már én is beléptem az elitbe, ő meg maradt a pórnépben. Mostantól inkább a PhD-re izgulok. XD Mégiscsak felfelé jó kapaszkodni. :D

A diploma amúgy egy elcseszett mérce a mai világban. Sokkal fontosabb, hogy hasonló értelmi képességekkel, ill. érzelmi érettséggel rendelkezzen a pár mindkét tagja, az iskolázottságuktól függetlenül.

Nem annyira a diploma számít, inkább a világnézet, életmód stb.

Én sok esetben meg tudom érteni az ő hozzáállásukat, hiszen megküzdöttek a diplomáért, van valamilyen elképzelésük arról, hogyan szeretnének élni, és ebbe lehet hogy nem fér bele, hogy a másik fél mondjuk műszakban dolgozik, kilóg a kapanyél a szájából vagy bármi egyéb. Persze mint írtam, ez nem feltétlen a diplomán múlik, de lehet hogy így egyszerűbb szelektálni látatlanban.