Szinglik, nem érzitek úgy hogy karácsony pár nélkül elszomoritó?

Van, hogy elszomorít, de olyankor a csak ránézek a gyermekeimre. Azt gondolom, hogy miattuk ki kell bírni még a magányt is.

Nyugi, biztos fogsz találni majd idővel olyan lányt, aki ölelget szó nélkül.

Szüleid nincsenek, hogy velük karácsonyozz? 35N

Én k..vajól érzem magam. Most végre (a szülinapom és a húsvét kivételével) bekajálhatok kicsit szemét kajából, döglődhetek az ágyban a 80 tételes könyves kívánságlistám egyik elemét lapozgatva, ha épp nem tanulnék vizsgára, megvettem már mindenkinek az ajándékokat, ráment a fél vagyonom, de kíváncsi leszek a reakciójukra azért. Meg ha nem ismerném magam és tudnám, mennyire bele tudok bolondulni egy játékba, valószínűleg kockulnék is. Helyette inkább csak összegzem az évem és kitűzöm az új, 2018-as, jól körülhatárolt, elérhető céljaimat, ha már van időm.

Töltöttem már karácsonyt egyedül a volt párom óta, sőt, csak egyet töltöttem kapcsolatban. Nekem ez most tök kipihent és összeszedett ahhoz képest. Ott rohantunk az ő szüleitől az enyémekhez, ilyen ajándékkosár, xy ezt szereti, azt nem szereti, amaz van már neki, mit vegyünk, miből vegyük, mire lesz időnk... Annak is megvolt a varázsa, de inkább kimerítő volt.

Én személy szerint most tök energikus vagyok és tök kellemes itthon a szűk családi körrel semmit sem csinálni, csak enni és nyomatni a giccset, meg beszélgetni arról, hogy kivel mi történt vagy épp mennyire van tele a töke.

Megértem, ha valakit nyomaszt, ha nincs párja. De nem tudom magamról elképzelni jelenleg, hogy így érezzek valaha (a kisebb esős napos mélypontokat és fantáziálásokat ("ha majd lesz") leszámítva, ami tök természetes). Lehet, beteg vagyok, de annak ellenére, hogy itthon sem sokat ölelkezünk az utóbbi időben, én tele vagyok szeretettel és jó érzésekkel magammal szemben is, nem szomjazom így a dologra.

De, elszomorít. Ha az embernek jó családja van, akkor ez kárpótolhatja. De sajnos sokunknál a kötelező látogatásról/mosolyról/ki tud nagyobb,drágább ajándékot adniról szól.

Ráadásul kialakulóban van valami nálam, de nem lehetek vele. Nyaggatni sem akarom, mert van elég programja..És én pedig pont az ellenkezőjétől félek: hogy zavarja a túlzott szeretetem.

Hát, ez számomra két okból kifolyólag is kifogásolható.

Egyrészt nincs szükségem senkire ahhoz, hogy boldog legyek, mert különbséget tudok tenni a boldogság és az élvezetek között, amit egy barátnő vagy társ nyújthat. Másrészről pedig számomra vagy az összes év a karácsony szellemében telik, vagy egyik sem. Olyan nincs, hogy a naptár egyik napján szeretet teljes vagyok, a másikon nem. Számomra ugyanolyan nap, mint az összes többi. Ha egyedül kéne töltenem se okozna fájdalmat. Sokat vagyok egyedül. Nem lenne más az se, ha a karácsony telne így.

A magányosságból és megértetlenségből eredő fájdalom minden egyes nap ugyanolyan égető számomra. Nem lesz elviselhetetlenebb karácsonykor. Nem is tudna már elviselhetetlenebb lenni.