Mennyire jellemző ez a csúnyább kövérebb hosszabb ideig egyedülálló férfiakra?

Semennyire, Kérdező. Biztos van pár ilyen is, de ennek semmi reális esélye. Mégis, ha az átlagsráccal már egy átlaglány se áll szóba, minek nehezítse a saját dolgát azzal, hogy modell szépségkirálynők után ácsingózik? A 0% esély nem elég kevés, neeeem, menjünk le mínusz végtelenbe!

Akinek ilyen igénye van, az felmegy rosszlanyokra, kiválaszt egy nálánál sokkal jobb lakásos prostit, és megveszi. A prostinak nincs választása, nem huzigálhatja a száját, különben nincs zseton.

Ismerek ilyet, és nem is egyet.

Azt hiszik magukról, hogy sokkal jobb pasik, mint amilyenek valójában. Teljesen felnagyítják a jó tulajdonságaikat, és úgy veszik, hogy "egy kis pocak" még direkt szexi és férfias.

Akkor is meggyőződése, hogy őt őszintén tudja szeretni egy csini lányka, ha évek óta senkije se volt. Mindig van valami magyarázata.

Egyik ilyen ismerős a múltkor felhozta példának az amerikai sorozatokat, hogy ott is mindig egy kövér férj van bombázó feleséggel.

Kérdező, az lehet,de te nő vagy. Neked nem kihívás társat találni ekkora férfitöbblet mellett.

A férfi meg kénytelen kompenzálni ugye. Ha nem néz ki jól, akkor pénzzel. Vajna Timike se felebaráti szeretetből van együtt Andyjával, tehát pénzzel igenis lehet jó nőt találni. Szeretni fog? Nem. De nem is ez volt a kérdés.

Lepontozni pedig én is tudok, rögvest be is mutatom.

Az első fele rám nem jellemző. Van önkritikám és pontosan tudom, hogy még egy hozzám hasonló nő sem kezdene velem. Értelmetlen lenne egy magamhoz képest jobb nőre áhítozni.

A második fele viszont igaz, semmit sem teszek annak érdekében, hogy megváltozzam és esetleg vonzóbb legyek a nők szemében. Mert nem is akarok párkapcsolatot.

Örülök, hogy itt sokan a monitor mögé látnak, illetve tökéletesre fejlesztették a pszichoanalitikai képességüket. Vagy lehet, hogy mégsem? Egyszer az van, hogy "csúnya, kövér pasiként csak a topmodellekről álmodoznak", majd ugyanezek a férfiak "megelégednének a 150 kilós fogatlan takarítónővel is, de azoknak sem kellenek". Ugye érzitek az ellentmondást?

Azzal mi a probléma, ha egy férfi tisztában van a saját (valós) értékeivel, ezért nem a felső kategóriás nőkre hajt, viszont az említett takarítónőt sem kívánja meg? Miért jobb egy olyan férfi, aki egy kiszínezett mesevilágot ad el nektek (aminek a fele sem igaz)? Mivel rosszabb az olyan, aki 2 lábbal a földön jár, nem ígérget feleslegesen, illetve nem adja el magát a tv-shopból ismert praktikákkal? Az a teflonbevonatú edény ugyanaz marad akkor is, ha a NASA legújabb űrtechnológiai vívmányaként sózzák rád többszörös áron.