Szerintetek milyen személyiségzavar állhat a társkeresási sikertelenségem hátterében? Illetve, hogy lehetne ezt kezelni?

20-on éves férfi vagyok, azt érdemes tudni rólam, hogy eléggé el vagyok telve magamtól, szeretem magamat, talán túlságosan is. Más embereknek is jót akarok, vagy semlegesek számomra, rosszat azt senkinek sem szeretnék. Túl sokat foglalkozom önmagammal. Vannak lányok, akik vonzanak, az eddigi kapcsolataim elég rövidre sikerültek, mert sosem a megfelelő emberrel jöttem össze. Szinte mindig(max 1-2 éves kihagyással) van 1 olyan nő az életemben, aki sokkal fontosabb nekem, mint bárki más. Viszont ezekben a nőkben eddig az volt a közös, hogy akármilyen ellenállhatatlanul kötődtem hozzájuk lelkileg testileg, mégsem akartam összejönni velük, szinte menekültem előlük és inkább olyan nők karajaiba, akik nem is érdekeltek max fizikailag. Nagyon sokat szenvedek, mintha direkt az elérhetetlen nőket keresném, aztán ha mégis kiderül, h elérhetőek, akkor már szedem is a sátorfámat, mintha menekülnék a boldogság elől. Pedig nagyon szeretnék már ebből az ördögi körből kiszabadulni és egy normális kapcsolatot kialakítani, de nem megy, hiába nézek ki nagyon jól, hiába van meg mindenem...

Próbáltam én már utánanézi, h milyen személyiségzavar lehet ez, de semelyikhez nem tudom hasonlítani. Nárcisztikusnak gondoltam magam,de aztán utánaolvastam, és valójában egyáltalán nem igaz rám, mert azok általában arrogánsak is,ami rám nem illik. Voltam már pszichológusnál, aki azt mondta, hogy nincs velem semmi baj, csak még nem vagyok elég érett egy párkapcsolathoz és ezért menekülök előle, de éremben segíteni, tanácsot adni ő sem tudott, azt mondta, h idővel ez változni fog.