A társkeresési esélyeimet elsősorban az nehezíti meg, hogy nincs baráti társaságom?

Nem tudom mik nehezitik, de a tarsasag hianya egeszen biztosan. Legalabbis a jo tarsasag hianya. Az a hangulat, tudatallapot amit egy jo kis este adhat olyan emberekkel akik szeretnek, es akikkel jol erzed magad potolhatatlan. Elsosorban ez az ami szerintem egy adott csajozos szituacioban legfobb elony.

Nem beszelve a praktikus oldalarol, miszerint minel tobb ember kapcsolatai altal meg tobb novel kerulhetsz te kapcsolatba.

Valtozatos, nagy szamu kapcsolatrendszer ugyanennyre tobb lehetoseget ad emberek, helyzetek, barmi lehetoseg tekinteteben.

Nem, az csak tunet. Azt mutatja, hogy meg a sajat nemed kozott sem tudsz szocialis kapcsolati halot kialakitani. Igazabol nem is ertem, ha ennyire nem erdekelnek mas emberek, hogy mi tortenik veluk, mit szeretnek csinalni, nem tudsz egyutt szorakozni, kikapcsolaodni veluk, akkor minek neked baratno? Ugyanugy nem tudnal mit kezdeni vele, mint ahogy a lehetseges barataidat is lekoptattad magad mellol.

Ja, es nem kell megjatszani magad csak azert, hogy bekerulj valami kozossegbe. Ahogy nezem, felcsereled az okot az okozattal. Az ember azert megy valahova, mert valamilyen tevekenyseg erdekli es ott alakul ki egy tarsasag a tevekenyseg menten. Nem pedig ugy, hogy kell egy tarsasag, odamesz kozejuk, de kozben meg nem vagy hajlando a kozos tevekenysegben reszt venni. Forditva ulsz a lovon.

43F