Bontóper után vagyonmegosztás?

Nálunk hasonlóképpen zajlott a válóper. Mi is közös megegyezéssel váltunk el, és mi is 2 tanúval leírtuk hogy az ingó vagyont elfeleztünk az ingatlan vagyont elfeleztük. A bíró rákérdezett hogy a leírtak valósak-e , önszántunkból írtuk-e alá. Igennel válaszoltunk, így nem is volt szükség külön vagyoni pernek. Amikor a bíró kimondta a válópert, az ingó és ingatlan vagyonnál megjegyezte hogy a felek már elrendezték az ügyet.

Nekünk az ingatlannál úgy egyeztünk meg, hogy a házról a volt férjem lemond , hogy a fiúnkkal mi éljünk ott. Cserébe ne fizet többé lakáshitelt amit az ingatlanra vettünk fel. Ezt is két tanúval hitelesítettük. Ugyanolyan papírt írtunk mint válópernél. Leírtuk, hogy a férjem lemond a részéről, de ő X naptól kezdve mentes minden fizetni való kötelezettség alól. A lakáshitel költsége egyedül rám tartozik, és későbbiekben sem támadhatom, követelhetem tőle a ház rendezését.

2 tanú, és ennyi--

Nem került pénzbe. Magunk között lerendeztük. 15 év alatt szépen visszafizettem mindent, és soha nem volt gond..

Ha ti megegyeztetek papíron, és te tényleg becsületesen fogod fizetni amit vállaltál akkor nálatok sem lesz gond. Akkor bőven elég 2 tanús levél amiben rögzítve van hogy döntöttetek.

De akár el is viheted egy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz hogy ő is aláírja (bár csak pénzkidobás, ha becsületesek vagytok) mert később ha gond lenne a 2 tanús papírt ugyanúgy elfogadják a bíróságon..

1. Nem jogi képviselethez kötött a per, úgyhogy lehet ügyvéd nélkül is.

2. Perköltség keletkezik (pertárgyérték 6%-a mint illeték, és egyéb esetlegesen felmerülő költségek)

3. Idézik külföldről, ha szükséges, de megteheti, hogy meghatalmaz valakit az eljárásra maga helyett. Ügyvédet, vagy a Pp-ben meghatározott egyéb személyt.

4. Az elindításához először is kell egy kereset, amin lerovod már az illetéket is (hacsak nem kapsz mentességet vagy feljegyzési jogot, ezt azonban külön kérni kell!), és csatolnod kell a bizonyítékokat. Pl., ha annak idején a megállapodást írásba foglaltátok, akkor azt. Ha tanúkat kérsz meghallgatni, bejelented a nevüket és idézési címüket.

5. A perköltséget te mint felperes előlegezed (kivétel ez alól a már említett esetleges mentesség vagy feljegyzési jog), és a vesztes fél viseli.

Ügyvédjelölt

Kedves Első, amit írsz, az erre az esetre azért nem igaz, mert ti egy perben rendeztétek a vagyonjogi kérdést és a bontást is - a Kérdező esetében viszont a bontás lezajlott jogerősen, és a vagyonjogi dolgokban - elmondása szerint - nem állapodtak meg.

Tehát külön megállapodás kell.

Ez tényleg lehetne simán egy szerződés, ha meg tudnak(nának) egyezni, de a Kérdező - úgy veszem ki - ítéletet szeretne.

Annak pedig az a menete, amit fentebb leírtam.

Kedves Kérdező, ez: "A válóperes bíró nem foglalta bele a válásba, mondván, hogy a jelzálog miatt ezt a részt vagy ügyvéd előtt kell rendeznünk szerződésben, vagy külön vagyonmegosztási perben." számomra azt mondja, hogy nem állapodtatok meg.

Ugyanis nincs végzésbe/ítéletbe foglalva.

A földhivatalnak igaza van, nekik valamire szükségük lenne.

Amúgy az is lehetőség, hogy szerződésben rendezitek, és a külföldön lévő fél a konzulátuson, felülhitelesítéssel írja alá.

Vagyonmegosztással nem érdemes játszani, mert most rendezetlen. Gyorsan megjelennek a másik oldalon érdekek!

Meg kell oldani (kisebb takarékoskodással), hogy válással, vagyonmegosztással foglalkozó jogvédőkhöz, válási szakértői irodához eljuss! Ilyeneket találsz az interneten bármelyik keresőn jkeresztül (google stb.)

Benyújtott keresethez minden szakszerűen csatolni kell a költségmentesség érdekében!